Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

A Curiának 1881 : LIX. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. 51 Ezen jogi szabály teljes alkalmazást nyer a házasság tartama alatt a házasfelek által együtt szerzett vagyonra is. Minthogy pedig a házassági kötelék a házasfelek élete fogytáig vagy annak törvényes felbontásáig tart, s ezen időtartam alatt a házasfelek vagyoni állapota több rendbeli esélynek van kitéve, s a mint kedvező körülmények között a házasfelek saját külön -vagyonukat meghaladó értékkel gyarapodhatnak, ugy balesetek miatt nemcsak a már összegyűjtött szerzemény, de a saját külön vagyon is elfogyhat, avagy legalább már a bizonyos időben együttlevő vagyon értéke apadhat, ebbő] következik, hogy csak a házassági kötelék megszűntével áll be azon időpont, a midőn meghatározható az, van-e a házasfelek saját külön vagyonát, esetleg azok tartozásait meghaladó felesleg: azaz van-e közszerzemény ? Ebből ismét az következik, hogy a közszerzeményhez való jog csak az egyik házastárs halála vagy a házassági kötelék felbontása után is érvényesíthető *, mert ezen időpont előtt a vagyon szaporodása vagy apadása tekintetében a végeredmény bizonytalan lévén, közszerzemény jogilag nem létezik ; jogilag nem létező dol gokra pedig jogokat érvényesíteni nem lehet. Innen van, hogy a mennyiben a házastársak közös keresménye által mind az özvegyi, mind a viszonyos hitvesi örökrész gyarapodik, a magyar jogtudósok a közszerzeményhez való jogot mint a törvényes örökösödés egyik esetét tárgyalják és az összes tanok, valamint a törvényes gyakorlat abban foglalhatók egybe : hogy ott, a hol a nő a törvény erejénél fogva (ipso jure) közkereső, az egyik házastárs a másik házastársnak a szerzeményéből őt illető felerészéről végrendeletet nem alkothat. Es innen van, hogy azon időben, midőn minden jogesetre szabatosan meg volt állapitva azon perút, melylyel a jogaiban sértett fél jogait érvényesíthette, a közszerzeményt illetőleg csak arra létezett perút, hogy az egyik házastárs által a közszerzeményről alkotott végrendelet félretételével a másik házastárs a közszerzeményből őt illető felerészét a végrendeleti örököstől követelhesse, de nem volt perútnak helye arra, hogy az egyik házastárs a másiktól közszerzeményi részét a házasság felbontása előtt követelhesse. Minthogy pedig a közszerzeményre nézve az osztrák polg. törvénykönyv behozataláig fennállott magyar jog szabályait az 1861. évben alkotott s a magyar magánjog visszaállítására vonatkozó ideiglenes törvényszabályok nem változtatták meg, sőt a 13. §. világosan kimondja: »hogy a házasság alatti közszerzeményre nézve a korábbi magyar törvények változást nem szenvednek*, — holott a végrendelkezési jogra és a törvényes örökösödés más eseteire lényeges változtatásokat foglalnak magukban, de e részben azóta sem hozatott ellenkező törvény, — önként következik, hogy a mint azelőtt nem volt, ugy most sincs joga egyik házastársnak a másik ellenében a házasság tartama alatt a közszerzemény megosztását, álljon az ingó vagy ingatlan vagyonból, követelni. De a közszerzemény biztositása sem követelhető a házasság tartama alatt. Ha ugyanis a biztositást szoros értelemben vesszük, 4*