Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

516 A Curiának 1896 : XXXIII. t.-cz. 441—442. §-ai alapján hozott határozatai. meghatározott súlyos testi sértés vétsége miatt kettő (2) heti fogházra és behajthatlanság esetén további egy (1) napi fogházra átváltoztatandó tiz (10) korona pénzbüntetésre Ítélte. Ennek a büntetésnek az időközben tényleges katonai szolgálatra bevonult E. J. ellen leendő végrehajtása czéljából a katonai hatósághoz intézett megkeresés folytán megállapittatott, hogy nevezett E. J. 1900. évi szeptember 26-án a cs. és kir. 34. számú gyalogezrednél tényleges katonai szolgálatát megkezdvén, 1901. évi július hó 4-én egészségi szempontból ideiglenesen három hónapra szabadságoltatott és az 1901. évi július 7-én megkezdett szabadságidőnek leteltével 1901. évi október 13 án ismét bevonult; hogy tehát azt a bűncselekményt, mely miatt a tiszafüredi kir. járásbiróság által elitéltetett, ideiglenes szabadságoltatásának tartama alatt követte el. Minthogy pedig a tényleges hadi kötelékben álló nem tartósan szabadságolt egyének az 1889. évi VI. t.-cz. 62. § a értelmében a katonai biróság hatóságának vannak alávetve, nyilvánvaló, hogy az eljárt kir. járásbiróság a most idézett törvény rendelkezését megsértette akkor, midőn E. J. fölött tényleges hadi kötelékben állása alatt elkövetett bűncselekménye miatt — bár e körülményt nem tudva — itélt. Ezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni, a törvénysértést megállapítani; egyúttal pedig, minthogy a tiszafüredi kir. járásbiróság E. J. ellen való eljárásra és itélethozásra hatáskörrel nem birt, Ítéletének E. J.-ről rendelkező részét a B. P. 442. §. utolsó bekezdése értelmében megsemmisiteni és az ügynek az illetékes katonai hatósághoz leendő áttételét elrendelni kellett. Kelt Budapesten, 1902. évi július hó 30-ik napján. 49. szám. Ha az ügyészségi megbízott a vádat elejti és a sértett azt át nem veszi, az eljárást tovább folytatni nem lehet, hanem a B. P. 323. §-ának rendelkezéséhez képest meg kell szüntetni. Az ennek ellenére hozott járásbirósági büntető Ítélet a hivatkozott törvényszakaszt sérti. (6349/1902. B. sz.) A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy a marosujvári kir. járásbiróság fentidézett keletű és számú Ítéletével megsértette a törvényt annyiban, a mennyiben K. J. ellen a bűnvádi eljárást folytatta, sőt a nevezettet bűnösnek kimondó Ítéletet hozott, daczára annak, hogy ellene az eljárás tárgyát képező bűncselekmény miatt vád nem emeltetett, illetve a vád az arra jogosultak részéről elejtetett. Egyúttal pedig a kir. járásbiróság Ítélete hatályon kivül helyeztetik és K. J. a vád és következményei alól felmentetik. Indokok: K. J. ellen H. F. csehelaki korcsmáros abbeli panaszára, hogy 1900. évi deczember hó 16-án a nevezett sértett tulajdonát képező, egy 80 fillér értékű kis kézilámpást kabátja alá rejtvén, azzal távozni akart, a bűnvádi eljárás a btk. 333. és 334. §-'aiban meghatározott lopás vétsége miatt megindittatott és a tárgyalás a marosujvári kir. járásbiróság előtt 1901. évi január 22-én meg-