Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

500 A Curiának 1896 : XXXIII. t.-cz. 441-442. §-ai alapján hozott határozatai. végzésének keltéig vagyis 1900. évi deczember hó 5-én tartott vizsgálati fogságnak a büntetésbe való betudása kérdésében határozatot. Indokok: A B. P. 505. §-ának 2-ik bekezdése értelmében az előzetes letartóztatásnak és a vizsgálati fogságnak a büntetésbe beszá mitása vagy be nem számitása és mily időtartamban való beszámítása felett, a mennyiben erről az Ítélet nem intézkedik, az elsőfokú biróság utólag, tárgyalás nélkül, végzéssel határoz. A törvény eme rendelkezése szerint a vádlottnak az elsőfokú biróság Ítéletének keltétől, vagyis 1900. évi szeptember 20-tól szá mitva, ezen Ítélet ellen a vádlott és védője által bejelentett semmiségi panaszra hozott elutasitó végzés jogerőre emelkedése, vagyis eme végzés meghozatala és igy 1900. évi deczember hó 5-ig eltelt időtartam képezheti csak a fentebb idézett törvény értelmében teendő beszámitás tárgyát; mig ellenben az az időtartam, mely az éppen megjelölt elutasitó végzés és ennek kihirdetéséig vagyis 1901. évi január hó 15 ig terjedt, a biróság által a büntetésbe való beszámitás mérlegelésének tárgyává nem tehető, mert a B. P. 494. §• értelmében az Ítélet ellen bejelentett semmiségi panaszra hozott végzés • meghozatala napján emelkedvén jogerőre, ezen időtől fogva a vizsgálati fogság mint ilyen megszűnt és a büntetés elszenvedésének kell következnie, a büntetés ugyanis csak az Ítélet jogerőre emelkedése után kezdődvén, az az idő, melyet vádlott ezelőtt vizsgálati fogságban vagy letartóztatásban töltött, nem képez büntetést : a törvény tehát azt czélozta, hogy az a rossz és kellemetlenség, a melyet a vádlott ez által elszenvedett, némi kiegyenlitést találjon abban, hogy az a vádlott büntetésébe részben, vagy egészben betudassék. Az az idő tehát, mely a bejelentett semmiségi panaszt elutasitó végzés kelte és ezen végzés kihirdetésének napja, vagyis jelen esetben 1901. évi január hó 15-ig eltelt, a büntetés elszenvedésének idejére és a büntetés végrehajtásának körébe esvén, birói intézkedés tárgyát többé nem képezheti. A kalocsai kir. törvényszék, mint esküdt- és elsőfokban eljárt biróság a törvénynek megfelelően járt el tehát akkor, midőn Ítéletének kelte, vagyis 1900. évi szeptember 20 ika és a semmiségi panaszt elutasitó végzés kelte közt eltelt időtartamot a büntetésbe betudta, ellenben megsértette a törvényt azzal az intézkedésével, hogy a semmiségi panaszt elutasitó végzés keltén tul egész az ezen végzés kihirdetéséig, vagyis 1901. évi január hó 15-ig terjedő időt is betudta vádlott büntetésébe. Miért is ezt a törvénysértést a jogegység érdekében meg kellett állapítani, a kir. törvényszék végzését meg kellett semmisíteni és a kir. törvényszéket szabályszerű ujabb végzés hozatalára kellett utasítani. Kelt Budapesten, 1901. évi deczember hó 24-én. Ugyanilyen értelemben határozott a kir. Curia 1901 évi deczember hó 24-én 7925/B. 1901. szám alatt hozott végzésében is. 31. szám. Pótmagánvádló részéről képviselt vád esetében, ha a vádirat ellen a terhelt a törvényes határidőben nem tett kifogást vagy