Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

490 A Curiának 1896 : XXXIII. t.-cz. 441—442. §-ai alapján hozott határozatai. vádlott büntetését a 92. §. mellőzésével hat napi fogházra mint íoés 20 korona pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre felemelte. Minthogy tehát a kir. törvényszék köteles lett volna a nevezett vádlott által is megnyugvással fogadott elsőbirósági Ítéletnek e vádlott irányában való felülbirálatától tartózkodni és az általa e tekintetben érintetlenül lett volna hagyandó: a másodbiróság Ítéletének azt a részét, a mi B. V.-re vonatkozik és a törvény megsértésével hozatott, megsemmisiteni s hatálytalanná tenni kellett. Kelt Budapesten, 1901. évi szeptember hó 12-én. 23. szám. Sérti a törvényt a kir. törvényszéknek mint másodfokú bíróságnak az az eljárása, hogy tárgyalás mellőzésével tanácsülésben hoz Ítéletet oly ügyben, a melyben ténymegállapítás s az ügy érdeme képezi a felebbezés és felülvizsgálat anyagát. (5536/1901. B. sz.) A kir. koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy a brassói kir. törvényszék a fent megjelölt öt ügy mindenikében megsértette a törvényt és pedig a B. P. 550. § ának végső bekezdésében foglalt rendelkezést az által, hogy a fent idézett keletű és számú Ítéleteket felebbviteli tárgyalás megtartása nélkül tanácsülésben hozta meg. A jelen végzésnek az ügyfelekre nézve hatálya nincs. Indokok: 1. Cz. J. sikkasztás vétsége miatt Ítéltetett el a járásbíróság ítéletével. Ez ellen a vádlott a bűnösség megállapítása miatt felebbezett. A törvényszék felmentő Ítéletet hozott. 2. M. A. a járásbíróság által sikkasztás vétségében találtatott bűnösnek s megfelelő büntetéssel sújtatott. Vádlott a bűnösség megállapítása miatt használt felebbezést: a törvényszék az elsőbiróság ítéletét némi módosítással helybenhagyta. 3. A járásbíróság J. S.-t és P. D. M.-t kölcsönös becsületsértés vétségében bűnösnek ítélte és ellenük pénzbüntetést alkalmazott. Ez ellen P. D. M. bűnösségének megállapítása okából felebbezett. A törvényszék az elsőbirósági Ítéletnek a felebbező ügyfélre vonatkozó részét helybenhagyta. 4. A B. P., S. J. elleni ügyben a járásbíróság által a vádlott lopás és magánlak megsértése vétségeiben bűnösnek kimondatott és büntettetett. Vádlott felebbezett a bűnösség kimondása miatt, a kir. ügyészségi megbízott pedig vádlottnak a lopásban történt elitéltetése és a büntetés kiszabása miatt. A törvényszék teljesen felmentő Ítéletet hozott. Végre 5- K. G. J. az elsőbiróság Ítéletével súlyos testi sértés vétségében mondatott ki bűnösnek és e miatt büntettetett. Vádlott a bűnösség megállapítása miatt felebbezvén, a kir. törvényszék az elsőbiróság ítéletét helybenhagyta. Nyilvánvaló ezekből, hogy a brassói kir. törvényszéknek mindenik felebbviteli tárgyalást kellett volna kitűznie, arra a B. P. 551. és 552. § ai ügyben szerint az idézéseket kibocsátani lett volna kötelessége és csak a felebbviteli főtárgyalás megtartása után és az ott