Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

A Curiának 1896 : XXXIII. t.-cz. 441—442. §-ai alapján hozott határozatai. 487 Ez a tényállás bizonyítottnak tekintendő a bemutatott bűnvádi periratokkal, valamint a bécsi cs. és kir. katonai helyőrségi parancsnokságnak a budapesti kir. ügyészséghez intézett 1901. évi márczius hó 29-én kelt 6406/P. c. 23.745. sz. átiratával és mellékleteivel, valamint azzal is, hogy a szóban lévő egyén a tényállást a katonai hatóság előtt beismerte. Nem lévén tehát semmi kétség az iránt, hogy P. ... i János (álnéven P . . . e János, P . . . . k József) akkor, a mikor a közbiztonság elleni kihágást elkövette, és akkor is, midőn a budapesti kir. büntető járásbíróság által e miatt elitéltetett, katonaszökevény volt, a ki tehát szökése alatt is tényleges hadi kötelékben állott s ez okból az 1899. évi VI. t.-cz. 62. §-a értelmében a katonai biróság hatóságának volt alávetve, mihez képest a polgári büntető biróság az ő irányában való eljárásra hatáskörrel nem birt: a büntető járásbíróságnak többször idézett Ítéletét a B. P. 442. §-ához képest megsemmisíteni és a kir. járásbíróságot utasítani kellett, hogy az ügyiratokat a megkereső cs. és kir. katonai hatósághoz megküldje. Kelt Budapesten, 1901. évi június hó 25-én. 20. szám. Sérti a törvényt a kir. törvényszéknek oly Ítélete, a melylyel a B. T. K. 437. §-ában meghatározott vétség miatt bűnösnek itélt vádlott irányában a B. T. K. 442. §-ában meghatározott mellékbüntetést nem alkalmazta. (54181901. B. sz.) A kir. koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy a szolnoki kir. törvényszék fent idézett keletű és számú ítélete által a törvényt megsértette annyiban, a mennyiben a B. T. K. 437. § ában meghatározott vétség miatt bűnösnek itélt vádlott irányában a B. T. K. 442. § ában meghatározott mellékbüntetést nem alkalmazta. Mert: a B. T. K. 442. § a elrendeli, hogy II. rész XXXIX. fejezetében meghatározott büntetendő cselekmények esetén, a 438. és 441. §§-ban megjelölt személyek az ellenök megállapított büntetésen felül egyszersmind hivataluktól, illetőleg szolgálatuktól való elmozdításra itélendők. Vádlott Cs. Zsigmond a m. kir. államvasutaknál váltóőri minőségben volt alkalmazva, a mely hivatali minőségét különben maga az ítélet is kiemeli. Szemben tehát a B. T. K. 442. §-ának rendelkezésével, úgyszintén a kir. Curiának büntetőjogi 42. sz. döntvényében kifejezést nyert azzal a kötelező kijelentéssel szemben, a mely szerint a B. T. K. 54. § ának második bekezdése azon esetekre, melyekre vonatkozólag a törvény nem »hivatal vesztés«, hanem a »viselt hivatal elvesztését« rendeli, nem alkalmazható: kétséget nem szenvedhet, hogy a szolnoki kir. törvényszék fent jelzett mulasztásával a törvényt megsértette. Végül megjegyeztetik, hogy a jelen határozat, a B. P. 442. §-a végső bekezdése értelmében a felekre nézve hatálylyal nem bir. Kelt Budapesten, 1901. évi szeptember hó 10- napján.