Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

A Curiának 1881 : LIX. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. 35 szedettek be tőlük az ingatlan birtokával semmi összefüggésben nem álló stóladijak is. Az 1647. évi XII. törvényczikk sem intézkedik a párbérről, mint olyan teherről, mely ingatlanok birtokával össze van kötve, hanem, mint a lelkésznek ellátására szánt oly illetményről, melynek szolgáltatására a hivek vannak kötelezve. Az 1691. évi április 2-án kelt kir. rendelet (Explanatio Leonoldinaj szerint az evangélikusok a nem articularis helyeken továbbra is a kath. paroehia kötelékéhez tartozóknak tekintettek s ez alapon köteleztettek a párbért a kath. lelkésznek fizetni, mig végre az 1790/1. évi XXVI. t.-cz. által a kath. egyház joghatósága alól teljesen feloldattak s a kath. lelkésznek teljesitett párbérszolgáltatások alól feltétlenül felmentettek. A törvényhozásnak utóbb emiitett határozott nyilatkozványai val szemben ki sem fejlődhetett oly általános jogszokás, melynek alapján a párbér tekintet nélkül a parochialis kötelékre, ingatlanokhoz kötött dologi teher természetét vette volna fel. Ezekből, valamint ama tényből is, hogy a párbért rendszerint csak a házasságban élők s az önálló háztartással biró özvegyek és özvegy nők szolgáltatták és hogy azt a házatlan zsellérek is fizették, önként következik, hogy a némely canonica visitatiókban előforduló ama kitételeknek, ho^y a párbér minden ház vagy minden telek után szolgáltatik ki, oly horderőt, mintha azok a párbérszolgáltatás jogi természetét fejeznék ki, tulajdonítani nem lehet, hanem a fentebbiekből folyólag fel kell tenni, hogy az emiitett és azokhoz hasonló kifejezések csakis a párbér kivetésének módját kívánják jelezni. Ezen általános elvi szempont azonban nem zárja ki azt, hogy a párbér egyes esetekben szerződés és más jogalkotó tények folytán ingatlanhoz kötött dologi teherré nem válhatott; mert a törvényhozás fentebbi intézkedései a felek cselekvényét és szabad rendelkezését serami irányban nem korlátozták, ily esetekben tehát s valahányszor átvállalt vagy községileg avertált párbérről van szó, a fent kifejezést nyert általános elv nem állhat útjában annak, hogy a fenforgó külön jogczimnél fogva a parochialis kötelékhez nem tartozók is a kath. lelkészt illető párbér fizetésére vagy kiszolgáltatására köteleztessenek. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1885. évi deczember hó 4-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1886. évi január hó 22-én tartott teljes ülésben. 32. szám. Időelőttiség indokából elutasitandó-e a kereset akkor, ha a fizetési (teljesítési) határidő a kereset beadása után, de a per befejezte előtt járt le? (5729/1884. polg. és 712/1885. v. számokhoz.) Határozat. Azon körülmény, hogy a követelés a kereset benyújtásakor még nem járt le, nem szolgál akadályul a követelés 3*