Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

34 A Curiának 1881 : LIX. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. zettség jogalapja kétségbe fog vonatni, első sorban közigazgatási uton érvényesítendő. A kir. Curia fennállott semmitőszéki osztályának határozataiban és a kir. Curiának több határozatában is elismert eme gyakorlatnak a törvényhozás intézkedéséig való fentartása czélszerü már azért is, mert gyakran a panaszlott védelmének iránya előre nem tudható és mert e gyakorlat nem áll útjában annak, hogy ott, hol a kötelezettség alapja vitás, a közigazgatási határozat jogerőre emelkedése után az abban meg nem nyugvó fél az ügyet birói útra vihesse. Végül megjegyeztetik, hogy az utóbbi esetekben az ügy sajátszerű természeténél fogva az 1877: XXII. t.-czikkben szabályozott kisebb polgári peres ügyek birósága nem illetékes, mert a kereset első sorban a kisebb polgári peres eljárás alá eső értéket meghaladó követelési alap birói elismerésére van irányozva. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1885. évi november hó 27 én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1886. évi január hó 27-én tartott teljes ülésben. 31. szám. Dologi tehernek tekintendő-e a párbér minden oly esetben, midőn a ocanoniea visitatio* értelmében annak szolgáltatása házak vagy telkek szerint történik? (3125., 5023., 6531/1884. polg., 1327., 3571/1885. polg. számokhoz.) Határozat. Az magában véve, hogy egyes helyeken a visitatio canonica feljegyzései szerint a párbér minden ház vagy telek után szolgáltatik ki, nem képez alapot arra, hogy a kérdéses helyeken a párbér ingatlanokon nyugvó dologi tehernek tekintessék. Indokok: A párbér a hivek önkéntes oblátióiból veszi eredetét, czélja a kath. lelkész ellátásának biztositása volt s ennélfogva az fogalmilag a plébánia kötelékéhez tartozóknak jogszokás (laudabilis consvetudo) utján keletkezett személyes kötelezettségen alapul. A párbérszolgáltatások eredetük és fejlődésüknél fogva a földesúr kegyúri kötelezettségeire vissza nem vezethetők, mert mellőzve a patronatus jogalapjainak vizsgálatát, kétségbevonhatlan tény az, hogy a földesúri hatalom és a patronátusi jog számos helyeken nem volt egy kézben összpontosítva és mert különben is a földesúr jobbágyait a szokás, törvény erejével biró rendeletek, vagy törvény utján megállapított uri tartozásokon felül más szolgáltatásokkal jogszerűen nem is terhelhette. Az evangélikusok szabad vallásgyakorlatának elvi elismerését magában foglaló 1608 :1. t.-cz. nem eredményezvén az evangélikusoknak teljes kiválását a kath. egyház kebeléből, az annak meghozatalát követő vallási súrlódások idejében tőlük a kath. lelkészt illető párbérszolgáltatás főleg azon az alapon követeltetett, mert még mindig a kath. egyház jurisdictiója alatt állóknak tekintettek s ez alapon