Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

28 A Curiának 1881 : LIX. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. Az ingatlanra vonatkozó s törvény szerint érvénytelen zálogszerződésnél a zálogtárgynak a törvényes kamatmértéket meghaladó évi hasznai a kölcsöntőke lerovására betudhatok-e ? 7562. és 8161/1884. polg. számokhoz.) Határozat. Az 1877: VIII. t.-czikkben megszabott mértéken felül kikötött és megfizetett kamatok, habár azok a most idézett törvény hatálybalépte után jártak is le, és sem jogérvényes Ítélettel, sem peregyezségileg eleve megállapítva nincsenek, az adósnak a perben tett beszámítási kifogása következtében a kölcsöntőke törlesztésére rendszerint be nem számithatók. Az ingatlanra vonatkozó s törvény szerint érvénytelen zálogszerződésnél a törvényes kamatmértéket meghaladó évi hasznai a kölcsöntőke lerovására be nem tudhatók. Indokok. Az 1877 : VIII. t.-ez. 5. §-ának első bekezdése szerint az ezen törvényben megszabott mértéken felül kikötött és megfizetett kamatoknak visszafizetése nem követelhető. Az ezen szakasz második és harmadik bekezdéseiben, az előre levont kamatok tekintetében tett azon intézkedés, hogy a félévet meghaladó időre vagy az ezen törvényben meghatározott mértéken felül bármely időtartamra előre levont kamatok a tőkéből levont összegnek tekintetnek, mint kivételes intézkedés csak megerősiti az első kikezdésben foglalt szabályt. De ezen törvény intézkedéseinek, különösen pedig a 3. és 4. §§-nak egybevetéséből kitűnik, hogy a törvényhozás a 8°/o-nál magasabb mértékben kikötött kamatokra nézve csak a birói segélyt kivánta megtagadni. Ezekből folyólag, mintán kétséget nem szenved az, hogy a törvényben megszabott mértéken felül kikötött, de önkéntesen megfizetett kamatoknak visszafizetése nem követelhető, a visszafizetés és beszámítás közti különbség pedig a fenforgó kérdés eldöntésére lényeges befolyással nincs ; önként következik, hogy az ily önkéntesen megfizetett kamatok a tőkébe be nem számithatók. Hasonlóképen nem képezheti beszámitás tárgyát azon évi haszon sem, melyet a hitelező a jogérvénytelen zálogszerződés következtében birlalásába került zálogtárgyból hnzott; mert vagyonjogi szempontból az, hogy a törvényes mértéken túl kikötött és megfizetett kamat pénzben vagy egyéb értékben lett szolgáltatva, különbséget nem tesz; minthogy mindaddig, mig a jogérvénytelen zálogszerződés következményei megszüntetése végett annak semmisnek nyilvánitása nem kéretik, az ennek alapján elvett vagyoni előny is a kikötött és már megfizetett kamattal egy tekintet alá esik. Ezeknél fogva, s különösen annak is tekintetbevételével, hogy az 1883: XXV. t.-cz. megszabta azon módot és eljárást, mely mellett az uzsoráskamat miatt vagyoni hátrányt szenvedő adós magának elégtételt szerezhet; ezen különleges eljárásra vonatkozó határozmányok azonban az 1883. évi XXV. t.-cz. 12. §-ában feltételezett