Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

344 A m. kir. Curiának büntető ügyekben hozott teljes ülési határozatai. tekintve végre, hogy a törvényszékek elé tartozó bűnvádi ügyekre vonatkozólag az eljárás, törvény vagy kötelező rendelet által szabályozva nem lévén, a kérdés alatti hatóság mikénti gyakorlatának részletes szabályozása pedig a bűnvádi eljárásról szóló törvénykönyvnek feladatát képezvén : ennek nemlétében, ugy a fenforgó tárgyra, valamint a bűnvádi eljárás legfőbb feladatára nézve a régibb törvényeknek és a törvénykezési gyakorlatnak az ujabban létre jött törvényekkel és az ezekben elfogadott elvekkel való összhangzásba hozatala a legtöbb esetben magára a biróságra hárul: Mindezeknél fogva kimondja a Curia büntető tanácsainak teljes ülése, vonatkozással a 3150/1882. szám alatt előterjesztett bűnvádi ügyre: hogy a bíróság jogosítva van bűnvádi ügyben is, ha a hozzá intézett beadvány a bíróságot vagy valamelyik biró személyét sértő vagy a bíróság iránti tiszteletet megsértő kifejezést tartalmaz : e miatt az ellen, a ki e beadványt, ennek sértő tartalmát tudva, aláirta, habár ez nem lenne ügyvéd, a kihágási eljárás mellőzésével fegyelmileg akár megdorgálást, akár pénzbüntetést megállapítani. Ennek folytán tekintve, hogy az 1874: XXXIV. t.-cz. 67. § a szerint az ügyvéd az általa készitett, illetőleg jegyzett beadványban használt illedelmetlen és sértő kifejezések miatt őt birsággal marasztaló határozat ellen egyfokú felebbezéssel élhet s arra nézve, hogy az ügyvéd és nem ügyvéd között e tekintetben különbség tétessék, ok fenn nem forogván, kimondja a Curia büntető tanácsainak teljes ülése azt is : hogy a beadványokban használt sértő kifejezések miatt fegyelmi vagy rendbüntetést megállapító első- vagy esetleg másodfokú határozat ellen egyfokú felebbezésnek van helye.* Magától értetik egyébiránt, hogy Erdélyre nézve, a hol ugyanis az 1853. évi ausztriai büntető perrendtartás van hatályban, a jelen határozat tárgyát képező esetekben azon perrendtartás 244—247. §-ai alkalmazandók. Kelt Budapesten, a kir. Curia büntető szakosztályának 1882. évi május 22 én tartott teljes üléséből. Hitelesittetett az ugyanazon év június 5-én tartott teljes ülésben. 9. szám. »A kir. törvényszékek illetőségéhez tartozó és hivatalból üldözendő bűntett vagy vétség miatt inditott bűnvádi ügyben a kir. ügyész * A bűnvádi perrendtartás 590. §-a értelmében, az ezen törvény életbeléptével, a törvényeknek, rendeleteknek, szabályoknak és a szokásjognak csak e törvénynyel ellenkező megállapításai vesztvén hatályukat, minthogy a büntető perrendtartás ellenkező rendelkezést nem tartalmaz — ez a döntvény hatályban levőnek tekintendő ; a jogorvoslatra vonatkozó rész azonban hatályt vesztettnek tekintendő, a B. P. 378. §-ának azon rendelkezése folytán, hogy végzések ellen csak egyfokú felfolyamodásnak van helye. Az ország erdélyi részeiben ez a döntvény nem volt hatályban.