Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)
Az ítélőtábláknak a határozattárba felvett polgárjogi határozatai. 247 nyert hitelező el lenne zárva az anyagi jogszabályból folyó fentebb emiitett jogának gyakorlásától, mert a végrehajtási törvény 212. §-a szerint ezt a jogát csak akkor érvényesítheti, ha az ingatlan haszonélvezete a 208. és 209. §-ok szabályai szerint van lefoglalva, különben eredmény nélkül kérné a telekkönyvi hatóságnál a befolyandó bérösszeg letétben tartását, mivel a telekkönyyi hatóság nem rendelkezhetik az általa le nem foglalt bérösszegről; — és mert a bérösszeget, mint követelést lefoglaló járásbíróság a befolyt bérösszeget függetlenül az ingatlan állagára vezetett végrehajtástól kintaltathatná a foglaltató javára. Már pedig a törvény nem alkothat olyan szabályt, a melynek alkalmazása kizárja egy másik szabálynak érvényesülését. Mindezekből következik, hogy az ingatlan tulajdonosát, vagy telekkönyvileg bejegyzett haszonélvezőjét illető még le nem járt bér- vagy haszonbérösszegek lefoglalása a végrehajtási törvény 208. s következő §-ainak szabályai szerint eszközlendő. Megjegyzendő, hogy a már lejárt bérösszegek lefoglalása csak a 79. §. értelmében történhetik. Ez azonban nem érinti a fentebbi álláspont helyességét; mert a lejárt bérösszeg, miként a beszedett termés más tekintet alá esik. Az opktk. 295. §-a szerint a termés csak addig tartozéka az ingatlannak, a mig a földtől el nem választatik; a lejárt bérösszeg is, mely az elválasztott termés tekintete alá esik, az esedékesség beálltával önálló, az ingatlan haszonélvezetével többé össze nem függő követeléssé lesz. Ennélfogva s tekintettel a végrehajtási törvény 149. és 181. §-ai már fentebb idézett rendelkezéseire is, a lejárt bérösszeg lefoglalása nem történhetik máskép, mint a 79. §. szerint. Kelt Kolozsvárott, 1901 november hó 20-án. Hitelesíttetett az 1901 november hó 28-án tartott ülésben. 8. szám. A polgári felülvizsgálati bíróság határozatában kiszabott kötelezettség teljesítésének határideje nem a kihirdetés, hanem az Ítéletnek az 1893. évi XVIII. t.-cz. 207. §-a értelmében a kötelezett részére történt kézbesítését követő naptól számítandó. Indokok: A sommás eljárásról szóló 1893. évi XVIII. t.-cz. 116. §-ának általános rendelkezése szerint a teljesités határideje a határozat kihirdetését vagy kézbesítését követő napon kezdődik. A 118. §. szerint az Ítéletek a felekkel kihirdetés utján és azzal a féllel, ki a határozat hozatalát megelőző szóbeli tárgyaláson jelen nem volt, kézbesités utján közlendők. A kihirdetés a 119- §. szerint a felek elmaradása esetében is érvényes s a kihirdetett Ítéletnek teljes vagy indokolást nem tartalmazó kiadmánya a feleknek a 122. §. szerint csak kivánatra adandó ki. A felebbezési biróság Ítéletének a felekkel való közlésére nézve az eljárási szabály ugyanaz ; mert a törvénynek a felebbezési eljárásra vonatkozó intézkedéseiből más nem következik, és igy, a 130. §.