Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

248 Az ítélőtábláknak a határozattárba felvett polgárjogi határozatai. szerint, e tekintetben a járásbiróság előtti eljárásra előirt fennebb idézett szabályok alkalmazandók. B szerint tehát a felebbezési biróság által a szóbeli tárgyalás alapján hozott Ítéletben megállapított kötelezettség teljesítésének határideje a felebbezési biróság Ítéletének kihirdetését követő napon kezdődik, s annak kézbesítésétől, a 118. §• érteimébem kötelező kézbesítéstől eltekintve, nem is kezdődhetik, mert a felebbezési biróság ítéletének kiadmányai a 170. §. szerint csakis kérelemre szolgáltatandók ki a feleknek. A sommás eljárást tárgyazó törvénynek a felülvizsgálati eljárásra vonatkozó fejezete azonban nem tartalmaz intézkedést arra nézve, hogy a felülvizsgálati biróság Ítélete a felekkel a 118. §. értelmében való kihirdetés utján közöltessék. Ellenben a törvény 207. §-a a felülvizsgálati biróság ítéletének a felek részére való kézbesítését nemcsak a felek kívánatára, illetve kérelmére, mint a hogy az első és felebbezési biróság Ítéletének kiadására nézve a 122. és 170- § okban elő van irva, hanem általában rendeli és pedig tekintet nélkül arra, hogy a felek a felülvizsgálati biróság Ítéletének kihirdetésénél jelen voltak-e vagy sem, mert a kihirdetés csak az eljárás Dyilvánossága szempontjából s annak kijelentése végett történik, hogy a felülvizsgálati biróság határozatát meghozta. Ilyen értelemben rendelkezik a S. Ü. Sz. 135. § nak II. bekezdése is, kapcsolatban a 118. §. utolsó bekezdésével. A törvénynek ezen intézkedéséből okszerűen következik, hogy a felülvizsgálati biróság Ítéletének a felekkel való joghatályos köz lésére, nem elegendő az ítéletnek a felülvizsgálati tárgyaláson esetleg jelen volt felek előtt megtörtént kihirdetése, hanem arra nézve megkívántatik, hogy az Ítélet kiadmánya a feleknek kézbesittessék. S ennek ratiója abban rejlik, hogy a szóbeliség a felülvizsgálati eljárásban nem kötelező, hanem facultativ. A sommás eljárás 195. §-a szerint ugyanis a felülvizsgálati tárgyaláson az előadó terjeszti elő a felek kérelmét, azoknak indokait és az ügy állását, s a felek tetszésétől függ, hogy az előadó előterjesztése után szóval előadják és indokolják kérelmeiket; s minthogy a felek a felülvizsgálati tárgyaláson megjelenésre kötelezve nincsenek, a törvény nem kívánja a megjelenés elmulasztását ama jogi következménynyel sújtani, hogy a felülvizsgálati biróság ítéletében meghatározott kötelezettség teljesítésének határideje a tárgyaláson meg nem jelent félre nézve az ítélet kihirdetését követő napon kezdődjék. Ha tehát a felülvizsgálati tárgyaláson való meg nem jelenés hátrányos perjogi következménynyel nem jár, még kevésbbé idézheti azt elő a tárgyaláson való megjelenés, már pedig, ha a felülvizsgálati biróság ítéletében megszabott kötelezettség teljesítésének határideje a megjelent félre az Ítélet kihirdetésétől számíttatnék, akkor ez a fél a reá nézve nem kötelező megjelenés folytán hátrányosabb helyzetbe jutna, mint az a fél, a ki a felülvizsgálati tárgyaláson nem jelent meg. Ezek szerint a felülvizsgálati biróság határozatában megszabott kötelezettség teljesítésének határideje még akkor is, ha mindkét