Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

246 Az ítélőtábláknak a határozattárba felvett polgárjogi határozatai. De magában a végrehajtási törvényben előforduló többrendbeli intézkedés is erre mutat. A 149. §. szerint a függő termés — mint tartozék — az ingatlannal együtt rendszerint.elárvereztetik; tehát a függő termést a vevő nyeri meg. Ennek megfelelően a 181. §. szerint az árverés napja után esedékes bérösszeg a vevőt illeti. Folyománya e két rendelkezés annak, hogy a függő termés az ingatlan tartozéka, s hogy a le nem járt bérösszeg a függő termés helyébe lép; a le nem járt bérösszeg iránti követelési jog is össze van kötve tehát az ingatlannal, illetőleg annak haszonélvezetével; következőleg a le nem járt bérkövetelés önálló, független követelésnek nem tekinthető, annál kevésbbé, mert ha a bérleti viszony idő előtt megszűnik, maga a követelés meg sem születik. A végrehajtási törvény 208. §-ának utolsó bekezdése szerint a haszonélvezet lefoglalása esetén a haszonélvezet házi kezelés vagy bérbeadás által hasznosítható. A végrehajtási törvény tehát megengedvén, hogy a lefoglalt haszonélvezet bérbeadás utján is hasznosítható legyen; ebből is következtethető, hogy olyan esetben, a midőn az ingatlan már bérbe van adva, a midőn tehát a haszonélvezet gyakorlása az ezután lejárandó bérösszegek beszedésében áll, nem lehet más módja a haszonélvezet tartalmát tevő bérösszegek lefoglalásának, mint olyan esetben, a midőn bérlet nem forog fenn. A végrehajtási törvény 211. §-a szerint a haszonélvezetre vezetett végrehajtás az ingatlannak elárverezését nem akadályozza és ha az ingatlan elárvereztetik, az árverés napján még függő termésre — é& a mennyiben az ingatlan bérbe van adva — az árverési napon még nem esedékes bérösszegre nézve a haszonélvezetre vezetett végrehajtásnak hatálya nincs. E rendelkezés is folyománya annak a szabálynak, hogy a függő termés az ingatlan tartozéka és az optr. 457. §. ama szabályának, hogy a zálogjog a zálog növedékére és tartozékára, következőleg a hasznokra is kiterjed, mig ezek elkülönitve vagy beszedve nincsenek ; ha tehát a dolog állaga a hitelezőnek, annak hasznai pedig utóbb másnak vannak elzálogosítva, az utóbbi elzálogosítás csak a már elkülönített és beszedett hasznokra nézve hatályos. Ugyan-e szabályoktól folyik a végrehajtási törvény 212. §-ának az a rendelkezése, mely szerint azok a jelzálogos hitelezők, a kik az ingatlan állagára a függő termés beszedése vagy a bérösszeg esedékessége előtt szerezték meg a végrehajtási jogot, a telekkönyvi hatósághoz beadandó kérvényben követelhetik, hogy a függő termésből befolyt összeg, vagy a bérösszeg ne fordittassék annak a követelésére, a ki a haszonélvezetre vezette a végrehajtást, hanem egyelőre birói letétben tartassék; és ha az ingatlan a függő termés beszedésének vagy a bérösszeg esedékességének napjától számitott egy év alatt elárvereztetik: a függő termésből bejött összeg, vagy a bérösszeg az ingatlan vételárhoz csatoltatik. Ha tehát a még le nem járt bérkövetelés a végrehajtási törvény 79. §-a szerint foglaltatnék le, az ingatlanra a végrehajtási jogot