Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

Az ítélőtábláknak a határozattárba felvett polgárjogi határozatai. 241 felebbezést a végrehajtást felfüggesztő hatálylyal fel nem ruházza: ennélfogva ki kellett mondani, hogy »az 1874: XXXIV. t.-cz. 48. §-ában emiitett kötelességszegés miatt ama t.-cz. 66. §-a alapján ügyvéd ellen emelt panaszra nézve hozott két egybehangzó, a harmadbiró­sághoz igénybe vett felebbezéssel megtámadott marasztaló határozat alapján a kielégitési végrehajtás elrendelhető«. Kelt Kolozsvártt, 1892 márczius. 7. Hitelesíttetett 1892 márczius 11. 2. szám. Az 1881 : LX. t.-cz. 89. és következő §-ai értelmében ingó vagyonnak birói foglalás alól felmentése iránt folyamatba tett igényperben az igénylő az eskületételi határnap elmulasztása miatt igazolással nem élhet.* 3. szám. Ha az illetékesség ellen emelt kifogás elvettetik, az illeté­kességi kérdés tárgyalásával felmerült költségek viselése felett való határozás az ügy érdemében hozandó Ítéletre tartandó fenn. Indokok: Az illetékességi kifogás elvetése s az illetékesség tekin­tetében kifogásolt biróság illetékességének megállapítása az ügy érdem­leges elintézésének elrendelését foglalván magában, az illetékességi kérdés tárgyalásával felmerült költségek a per költségeihez tarto­zóknak tekintendők, minélfogva azok felett a perrendtartás 251. § a értelmében csak az ügy érdemében hozandó Ítéletben lehet határozni. Kelt Kolozsvárott, 1896 márczius 17-én. Hitelesittetett 1896 márczius 24-én. 4. szám. A végrehajtást szenvedő fél visszvégrehajtási igényeinek biz­tosítási érdekében azon esetben is élhet az 1881 : LX. t.-cz. 42. §-ában foglalt jogkedvezménynyel, ha a neki megítélt eskü letéte­lére kitűzött határnap elmulasztása miatt halasztó hatálylyal nem bíró igazolást ad be. Indokok: Az 1881 : LX. t.-cz. 42. §-a szerint »Ha a végrehajtást szenvedő azon Ítélet ellen, melynek alapján a végrehajtás elrendel­tetett, halasztó hatálylyal nem biró felebbezéssel él, vagy halasztó hatálylyal nem biró igazolást, perujitást vagy semmiségi pert indit s egyszersmind kimutatja, hogy az Ítélet megváltoztatása, feloldása, megsemmisítése, vagy hatályon kivül tétele esetében visszvégrehajtási * Minthogy az 1893 : XVIII. t.-cz. 229. §-a szerint az igényperekben is alkalmazást nyernek a fentidézett törvényczikk rendelkezései, e törvény 95. és 96. §§-ai értelmében pedig csak a fél eskü alatti kihallgatásának van helye, ez a határozat csak annyiban nyerhet alkalmazást, a mennyiben a 100. §. szerinti egyezségi eskü letételére határnap tűzetik ki. G-recsák : Magyar Döntvénytár. I. 16

Next

/
Thumbnails
Contents