Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)
240 Az ítélőtábláknak a határozattárba felvett polgárjogi határozatai. foganatosították, nem pedig a távol — vagy előttük nem ismert helyen tartózkodó végrehajtató felek — esetleg ezeknek még csak kipuhatolandó jogutódjaik ellen; és tekintve, hogy az 1874: XXXIV. t.-cz. 54. §-a feljogosítja az ügyvédet arra, hogy a végrehajtási eljárás foganatosításáért járó hivatalos költségek fedezhetése végett is, az általa képviselt féltől megfelelő előleget követelhessen, a mennyiben pedig ezt nem teszi, módjában áll a netán sajátjából előlegezett összegnek mielőbbi visszatérítését az által elérni, hogy a végrehajtási eljárást késedelem nélkül foganatosíttatja: mindezeknél fogva a bírósági végrehajtóknak jogos érdeke megköveteli, hogy megállapított dijaik és költségeik megfizetését első sorban attól az ügyvédtől követelhessék, a ki — bár megbízásból — eljárásukat közvetlen igénybe vette. Kelt Kassán, a kir. itélő-táblának 1899. évi április 19-én tartott ülésében. Hitelesíttetett 1899. évi április hó 24-ik napján. A kolozsvári kir. Ítélőtáblának a határozattárba felvett határozatai. 1. szám. Az 1874: XXXIV. t.-cz. 48. §-ában emiitett kötelességszegés miatt ama törvényczikk 66. §-a alapján ügyvéd ellen emelt panaszra nézve hozott két egybehangzó, a harmadbirósághoz igénybe vett felebbezéssel megtámadott marasztaló határozat alapján a kielégítési végrehajtás elrendelhető. Indokok: Az 1879. évi május 1-ső napján 4544. szám alatt kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet 7-ik pontjának második bekezdése szerint az 1874: XXXIV. t.-cz. 44. és 48. § ában felsorolt kötelességszegések miatt az ügyvédek ellen emelt panaszok elintézésénél hozott marasztaló határozat végrehajtása az 1868: LIV. t.-cz. intézkedései szerint eszközlendő. Az 1868: LIV. t.-cz.-nek az 1879-ik évben hatályban volt 324—474. § ai helyébe az 1889 : LX. t.-cz. lépvén, az emiitett marasztaló határozatok végrehajtása is most már e t.-cz. szerint eszközlendő. Az 1881: LX. t.-cz. 1. íjának b) pontja szerint a polgári bíróságoknak jogerőre emelkedett ama marasztaló Ítéletei, a melyek ellen a végrehajtásra halasztó hatálylyal nem biró felebbezés használtatik, végrehajtható közokiratot képeznek. Minthogy pedig az 1881: LIX. t.-cz. 48. §-a szerint a harmadbirósághoz igénybe vett felebbezés a másodbiróságtól helybenhagyott marasztaló ítélet végrehajtását meg nem akadályozza, minthogy továbbá az 1874: XXXIV. t.-cz. 66. §-a alapján hozott marasztaló határozat az Ítélettel egy tekintet alá esik ; és minthogy végre az 1874: XXXIV. t.-cz. 66. §-a, a másodbiróságtól helybenhagyott határozat ellen a harmadbirósághoz megengedett