Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

Az ítélőtábláknak a határozattárba felvett polgárjogi határozatai. 235 Az egyenes államadók közé tartozik, a mint ez az 1898. évi XXI. t. cz. 2. § ában világosan ki van fejezve, az ingatlant terhelő földadó és házadó is. Minthogy a törvény rendelkezésénél fogva az országos betegápolási pótadó és a községi népiskolai adó az ingatlant terhelő egyenes adók alapján vettetnek ki ezek az adók a kivetés alapjául szolgáló adóval elválaszthatlan kapcsolatban állanak, s igy oly adók, melyek a kivetés alapjául szolgáló adóval együtt magát az ingatlant terhelik. Az olyan betegápolási pótadót és községi népiskolai adót tehát, mely az ingatlant terhelő egyenes államadók alapján vettetik ki, az 1881 :LX. t.-cz. 189. §. b) pontja és az 1883: XLIV. t.-cz. 88. §-a értelmében előnyös tételként kell sorozni. Az országos betegápolási pötadóra nézve a m. kir. pénzügyministernek a betegápolási pótadó kivetése és beszedése tárgyában 1899. évi 61,051. szám alatt kelt körrendelete 28. §-ában is, ily irányú rendelkezés foglaltatik. Abban az esetben azonban, ha a kérdéses két adónem egy-egy összegben, nem csupán az eladott ingatlant terhelő egyenes államadók, hanem más egyenes államadók alapján is együttesen vettetik ki, a kivetett összegnek egyedül az a része sorozható előnyös tételként, mely a meghatározott százalék számitásba vételével, az eladott ingatlant terhelő egyenes államadóra esik, mert a mint az ingatlant nem terhelő másnemű egyenes adók előnyös tételként nem sorozhatok, ugy nem sorozható a betegápolási pótadó és a községi népiskolai adónak az a része sem, mely a másnemű egyenes államadók alapján vettetett ki, s mely ezzel az adóval és nem az ingatlant terhelő egyenes államadóval van kapcsolatban. Kelt Győrött, 1902. évi február hó 13-án. Hitelesíttetett Győrött, 1902. évi február hó 19-ik napján. 30. szám. A végrehajtási eljárásban a birói kiküldöttnek eljárása ellen az 1881. évi LX. t.-cz. 35. §-a értelmében benyújtható előterjesztés ugy a végrehajtató és a végrehajtást szenvedő, mint az előterjesztés benyújtására jogosultsággal biró harmadik fél által a sérelmes eljárás foganatosításától számított 8 nap alatt adandó be tekintet nélkül arra, hogy az illető fél az eljárásról mikor nyer tudomást? Az ezen határidőn túl beadott előterjesztés tehát mint elkésett hivatalból visszautasítandó. Indokok: Az 1881: LX. t.-cz. 35. §-ában szabályozott előterjesztést ezen szakasz rendelkezése szerint a sérelmes eljárástól számitott 8 nap alatt kell beadni. Ez a rendelkezés ugy a végrehajtató és a végrehajtást szenvedő, mint minden harmadik személy irányában, a ki előterjesztési jogosultsággal bir, feltétlenül hatályos, még abban az esetben is, ha az érdekelt fél a sérelmes eljárásról a 8 napi határidő eltelte után nyert