Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

234 Az ítélőtábláknak a határozattárba felvett polgárjogi határozatai. Az 1893: XVIII. t.-cz. 126. §-a azt rendeli, hogy a bíróság a pertárgy értékét a törvény 3. §-ában és a 4. §. 2., 3. és 5. igazabban 4ik bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembe vételével belátása szerint állapitja meg; továbbá kimondja, bogy az 1. §. 5. a); f), g), h), i) és k) pontjaiban felsorolt perekben, amennyiben a kereset tárgyának értéke nem pénzösszeg, a kereset tárgyának értékéül az egyévi bér, vagy haszonbér összege veendő. Ellenben az 1893 : XVIII. t.-cz. az 1. §. 5. I) pontja alá tartozó perek eseteiben a pertárgy értékének mi módon való megállapításáról nem rendelkezik. Ezekben a perekben a pertárgy értéke kétféleképen volna megállapítható és pedig annak értékéül vagy az ingatlan értékét, vagy pedig az ingatlan évi használatának egyenértékét — az ingatlan évi bérét (haszonbérét) lehetne venni. Minthogy a kérdéses perekben nem az ingatlan állaga vitás, hanem a kereset csakis az ingatlannak használatára, illetve ennek megszüntetésére irányul; az ingatlannak használata pedig annyit ér, a mennyi bért vagy haszonbért bérbeadás esetén érte fizetnek, s minthogy az 1893: XVIII. t.-cz. 1. §. 5. I) pontja alá tartozó perek a sommás törvényben részletezett perek közül leginkább a bérieti vagy haszonbérleti viszonyból felmerülő perekhez hasonlítanak, ezekben a perekben pedig a mennyiben a kereset tárgya nem pénzösszeg az 1893: XVIII. t.-cz. 3. és 126. § ai szerint a kereset tárgyának értékéül az évi bér, vagy haszonbér összege veendő : mindezekből következik, hogy az 1893: XVIII. t.-cz. 1. §. 5. I) pontja alá eső perekben a kereset tárgyának értékéül nem az ingatlannak az értéke, hanem az ingatlan évi használatának egyenértéke (évi bére, vagy haszonbére) tekintendő. Kelt Győrött, 1900. évi november hó 27-én. Hitelesíttetett a kir. Ítélőtáblának 1900. évi deczember hó 4-én tartott ülésében. 29. szám. A birói árverésen eladott ingatlan vételárából a jelzálogos hitelezők előtt előnyös tételként kell sorozni ugy az országos betegápolási pótadót, mint a községi népiskolai adót. De ha ez a két adó mindegyike külön egy összegben, nemcsak az eladott ingatlan egyenes adója, hanem más egyenes adók alapján is vettetett ki, akkor azoknak csakis azt a részét kell sorozni, mely a kivetéskor alapul szolgáló százalék számításba vételével a kivetett adóból az eladott ingatlan egyenes államadójára esik. Indokok : Az országos betegápolási pótadó az 1898: XXI. t. cz. 2. §-a, a községi népiskolai adó pedig az 1868 : XXXVIII. t.-cz. 35. §-a értelmében az egyenes államadók alapján vettetnek ki akkép, hogy az elsőnél az egyenes államadók 3°/o-át, az utóbbinál azok 5°/o át meg nem haladhatja.