Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)
Az ítélőtábláknak a határozattárba felvett polgárjogi határozatai. 223 Ebből a két rendelkezésből (138. és 159. §.) azután önként következik, hogy az elsőbiróságnak elmarasztalást tartalmazó ítélete alapján, habár abban az elmarasztalt fél megnyugodott s csak a részben vesztes fél élt az elutasító rész ellen felebbezéssel, a marasztalt fél által meg nem támadott részre nézve csak akkor rendelhető el a végrehajtás, ha a felebbezési bíróság az ítéletnek ezt a részét az 1893. évi XVIII. t.-czikk 159. §-a alapján végrehajthatónak nyilvánította. Győr, 1897. évi június hó 2-án. 21. szám. valamely ingatlannak több a tulajdonosa s ezek közül csak egynek vagy többnek, de nem valamennyinek tartozása miatt rendelendő el árverés és a több tulajdonostárs közül csak egynek vagy többnek, de nem valamennyinek hányadát terheli bejegyzett szolgalmi jog, ez esetben az 1881 : LX. t.-cz. 156. §-ának a)—d) pontjaiban foglalt kivételes intézkedések nem alkalmazhatók, vagyis az árverés csak a végrehajtást szenvedőnek, vagy szenvedőknek hányadára nendelhető el akkor is, ha az ingatlan kikiáltási ára az 1881 : LX. t.-cz. 156. §-a második bekezdésének a), b), c) és d) pontjaiban meghatározott kikiáltási árösszeget meg nem haladja. Indokok: Az 1881 : LX. t.-cz. 156. §-a szerint abban az esetben, ha valamely ingatlan több tulajdonostárs tulajdonát képezi és annak kikiáltási ára 200 frtot, illetve 5000 irtot, 2000 frtot s illetőleg 500 frtot meg nem halad, az árverés nem csupán a végrehajtást szenvedőnek, vagy szenvedőknek hányadára, hanem az egész ingatlanra rendelendő el. Ugyanennek a törvényczikknek 163. §-a értelmében pedig akkor, ha az elárverezendő ingatlanra szolgalmi jog van telekkönyvileg bejegyezve: az árverés azzal a feltétellel rendelendő el, hogy az árverés által a bejegyzett szolgalmi jog nem érintetik — és a szolgalmi jog fentartása nélkül az ingatlan csak akkor árverezhető el, ha a szolgalmi jog bejegyzését megelőző követelés van az ingatlanra bekebelezve és az ennek kielégítésére szükséges összeg a szolgalmi jog fentartásával megkisérlett, illetve megtartott árveréskor el nem érhető. E két törvényszakasz rendelkezései akkor — ha több tulajdonostárs közül egynek vagy többnek, de nem valamennyinek hányadára van szolgalmi jog bekebelezve, a jogoknak olyan összeütközését idézik elő, a mely összeütközés vagy a szolgalomra jogosultnak — vagy az ingatlan közös tulajdonosainak és hitelezőinek érdekét fogja sérteni. Ha ugyanis a biró az árverést az egész ingatlanra ugy rendeli el, hogy ez a szolgalmi jog fentartásával s az árverési vevő által való átvételével történjék:
