Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

Az ítélőtábláknak a határozattárba felvett polgárjogi határozatai. 199 de a mint a kérdéses törvényszakasz intézkedéséből kitűnik, ez feltételezi, hogy a marasztalás tárgya ingóság tekintete alá eső legyen és hogy az magában véve meghatározható forgalmi értékkel birjon. Mert továbbá az adóslevél s a váltólevél, mint ilyen nem ingóság, hanem csak bizonyitéka az ingó vagyon tekintete alá eső követelésnek; s azonfelül a közforgalom tárgyát képező s más szempont alá eső értékpapíroktól eltekintve, maga az adóslevél, a váltólevél, mint ilyen (a papirra irt szöveg) forgalmi értékkel nem bir. Mert végül a birói gyakorlat ad ugyan keresetet az adósnak arra nézve, hogy ez a törlesztett vagy másképen elenyésztetett adósságáról kiállított adós- vagy váltólevél jogosulatlan birtokosától az adós- vagy váltólevél ki nem adása esetére s a másodszori fizetés veszélyének elháritása czéljából biztositást igényelhessen s e végre megfelelő biztositási összegnek birói letétbe helyezését követelhesse; de az a kérdés, vájjon a biztosíték adási kötelezettség előfeltételei fenforognak-e? és mily összeg erejéig terjedjen a biztosítás? (például véve a résztörlesztést tanúsító nyugtával ellátott, vagy a joghatálylyal nem forgatható és tovább át nem ruházható váltót és kötelezvényt) csak per utján s birói Ítélettel dönthető el alaposan, esetleg csak a birói egyezségben szabályozható, de a végrehajtási s különösen az 1881 : LX. t.-cz. 217. §-a szerinti eljárás keretében czélszerüen meg sem oldható. Kelt Győrött a kir. ítélőtábla Il ik, polgári és váltótanácsának 1894. évi május hó 8-án kelt ülésében. Hitelesítve Győrött 1894. évi május hó 16-án. 2. szám. Abban az esetben, ha a végrehajtás alá vont ingatlan osztott tulajdont képez akként, hogy más a felépület s más a telek tulajdonosa, a végrehajtató pedig csak a telek, vagy csak a felépület tulajdonosa ellen vezet végrehajtást és az osztott tulajdont képező ingatlan értéke a telket és a felépítményt összevéve 500 frtot meg nem halad, az 1881 : LX. t.-cz. 156. §-a alkalmazást nem nyerhet. Indokok: Az 1881 : LX. t.-cz. 156. és ezzel kapcsolatos 157. §-ai — a mint rendelkezéseikből nyilvánvalóan kitűnik — csak az egymással tulajdonközösségben álló (hányadokkal biró) tulajdonostársak viszonyára tekintettel engedik meg az egyik tulajdonostárs ellen vezetett végrehajtás esetén azt, hogy a törvényes előfeltételek fenforgása mellett az egyik tulajdonostárs ellen vezetett végrehajtás következtében a másik tulajdonostársnak végrehajtás alá nem is vont jutaléka szintén el legyen árverezendő. Az osztrák polg. tk. 357. §-a értelmében vett osztott tulajdon viszonya azonban a tulaj donközösségi viszonytól egészen eltérő s más jogi természettel biró jogi alakulat. A két jogviszony különbözőségénél fogva tehát a tulajdonközösség esetére megállapított jogszabályok az osztott tulajdon viszonyára nem alkalmazhatók.