Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

194 Az Ítélőtábláknak a határozattárba felvett polgárjogi határozatai. is esküre bocsáthassa, a mi azonban az indokolás szerint előreláthatólag a kivételes esetek közé fog tartozni. De semmi elfogad ható indok sem volna felhozható a mellett, hogy az elsőbiróság, melynek esetleges hibás eljárása a felebbezési biróság által minden körülmények között teljes mértékben orvosolható, a bizonyitékok alkalmazásánál szűkebb korlátok közé szorittassék, mint a feleb bezési biróság, melynek Ítélete után már csak szűkebb körre korlátolt felülvizsgálati kérelem utján lehet orvoslást szerezni és a melynek esetleges tévedései, ha a bizonyítást minden megszorítás nélkül alkalmazhatná, a felülvizsgálati eljárásban helyrehozhatók nem volnának. Kelt BudapesteD, 1895 május 7-én. Hitelesíttetett 1895 május 14-én. 7. szám. A végrehajtási eljárásban kirendelt zárgondnok számadásának helyeslése és a zárgondnoki díj megállapítása iránt a kir. járásbíróság által hozott ítélet ellen használt felebbezés másodfokú elintézésére nem az 1893 : XVIII. t.-czikkben foglalt felebbezési eljárás szabályai, hanem az eddigi szabályok alkalmazandók. Ehhez képest az emiitett ítélet elleni felebbezés nem az 1893 : XVIII. t.-cz. 131. §-ban megszabott 15 napi, hanem az 1881 '• LIX. t.-cz. 32. §-ban megszabott 8 napi határidő alatt adandó be. Ez a határozat mint a m. kir. Curia állandó gyakorlatával ellenkező, a határozattárból töröltetni rendeltetett. A debreczeni kir. ítélőtáblának a határozattárba fölvett határozatai. 1. szám. Abban az esetben, ha az árverési vevő javára az általa bírói árverésen megvett ingatlanra a tulajdonjog bekebelezése már jogerejüleg elrendeltetett, az 1881: LX. t.-cz. 180. §-a alapján a birtokbahelyezés többé el nem rendelhető. A m. kir. Curiának ugyanezt az elvi kijelentést tartalmazó I. számú polgárjogi döntvénye folytán tárgytalan. 2. szám. Az olyan beadvány, a melyben biztosítási végrehajtás és zárlat elrendelése együttesen kéretett, érdemileg el nem intézhető. Indokok: Az 1881 : LX. t.-czikknek a biztosítási intézkedéseket tárgyazó IV-ik czime a biztosítási végrehajtásról és a zárlatról különkülön fejezetekben intézkedik. Mind a kétféle biztosítási mód különnemű igények biztosítására szolgál s különbözők azok elrendelésének feltételei is, mert biztosítási végrehajtásnak akkor van helye, ha a kereset tárgya készpénzbeli követelésből áll, míg zárlatnak akkor, ha a követelés tárgyát vitássá vált dolog, vagy jog képezi; különbözik továbbá mindkét biztosítási intézkedés elrendelésének módja, mert a biztosítási végrehajtás rend-