Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

4 A Curiának 1881 : LIX. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. zatát félremagyarázva, gyakran járulnak a kir. curiai elnök úrhoz oly kérelemmel, hogy miután a folyamodásaikban jelzett konkrét esetekben nézetük szerint a kir. Curia ellentétes elvi alapokon nyugvó határozatokat hozott, a vitás kérdést a Curia teljes tanácsának eldöntése alá bocsáttassa. Ennélfogva, habár az idézett rendelet 5. pontjának szövege, és 22. pontjának az 5. pont esetében követendő eljárást szabályozó intézkedése világos, mégis szükségesnek tartom a jogkereső közönséget felvilágosítani: hogy idézett rendeletem 5. pontjának rendelkezése által a kir. Curiának egyes konkrét esetekben már meghozott határozatai teljességgel nem érintethetnek, s azok érdemi felülbirálatának helye nincs, hanem a teljes ülési elvi megállapodásoknak czélja az, hogy a kir. Curiánál jövőben előforduló hasonló peres ügyek elintézésénél az egyöntetűség biztosittassék. Kelt Budapesten, 1883- évi márczius hó 5 én. Az ügyviteli szabályoknak a teljesülési döntvényekre vonatkozó határozata ^ a következők : 371. §. A kir. Curiánál felülvizsgálat alatt levő polgári ügyekben felmerülő vitás elvi kérdések eldöntése czéljából (1881: LIX. t.-cz. 4. §.) a teljes tanács alakitása, a teljes ülési tárgyak előadása, a tanácskozás és szavazás, a határozatok hitelesitése, a döntvénykönyv vezetése és a döntvények közzététele az 1881. évi november hó 1-én 2214/eln. szám alatt kiadott igazságügyminiszteri rendelet szerint történik. A kir. Curiánál felülvizsgálat alatt levő büntető ügyekben felmerülő vitás elvi kérdésekre nézve megállapodás létrehozása végett a most idézett rendelet szintén alkalmazandó azzal az eltéréssel: hogy a teljes ülés a büntető ügyek szakosztályába (330. §. II.) beosztott itélőbirákból alakítandó, hogy a teljes ülés elvi megállapodásai külön döntvénykönyvbe Írandók és hogy a döntvények az igazságügyminiszter által e czélra kijelölt szaklapban teendők közzé. 372. §. Ha a kir. Curiánál ugy polgári, mint büntetőjogi természetű vitás elvi kérdések merülnek fel, az elnöknek jogában áll a teljes ülést a polgári és a büntető szakosztályokba beosztott itélőbirákból alakítani. Ebben az esetben az 1881. évi 2214/eln. számú igazságügyminiszteri rendelet megfelelő alkalmazásának van helye és a döntvény mind a két döntvénykönyvbe beírandó. A kir. Curia teljes ülési határozatai az 1881: LIX t.-cz. 4. §-a alapján. 1. szám. Az úrbéri maradványföld telekkönyvileg be nem jegyzett váltságösszegének lejárt hátralékos részletei terhelik-e az oly birtokutódot, ki vétel utján jött a megváltott ingatlan birtokába? Különösen pedig azon birtokutódot, ki birói árverésen szerezte meg a megváltott föld tulajdonát, terhelik-e a váltságösszegnek az árverés előtt lejárt hátralékos részletei! (1854/882. polg. számhoz). Határozat. A maradvány föld váltságösszegének ugy fennálló hátralékai, mint jövőben esedékes részletei, telekkönyvi bejegyzés nélkül is terhelik a megváltott föld azon birtokosát, ki a váltság-