Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)
170 A kir. ítélőtábláknak 1890 : XXV. t.-cz. 13. §-a hozott polgári döntvényei, 7. szám. Az 1893, évi XVIII. t.-cz. 43. §-a alapján egyesitett perek, az egyesités daczára, még akkor is, ha az egyesitést az elsőfokú vagy felébbviteli biróság a perek eldöntéséig az 1893. évi XVIII. t.-cz. 45. §-a értelmében meg nem szüntette, továbbra is önálló pereknek tekintendők. Abból a szempontból, hogy az egyesitett perekben hozott végitélet ellen felebbezésnek s illetőleg felülvizsgálatnak van-e helye? s hogy a felülvizsgálat melyik felülvizsgálati biróság hatáskörébe tartozik? nem az egyesitett keresetek tárgyának összértéke, hanem az egyes keresetek értéke, és pedig az az érték irányadó, mely legmagasabb. Vonatkozással az 1903. évi G. 87. és 88. sz. ügyekre és a győri kir. Ítélőtáblának 18. sz. polg. határozatára. Határozat. Az 1893. évi XVIII. t.-cz. 43. §-a alapján egyesitett perek, az egyesités daczára, még akkor is, ha az egyesitést az elsőfokú vagy felebbviteli biróság a perek eldöntéséig az 1893. évi XVIII. t.-cz. 45. §-a értelmében meg nem szüntette, továbbra is önálló pereknek tekintendők. Abból a szempontból, hogy az egyesitett perekben hozott végítélet ellen felebbezésnek s illetőleg felülvizsgálatnak van-e helye? s hogy a felülvizsgálat melyik felülvizsgálati biróság hatáskörébe tartozik? nem az egyesitett keresetek tárgyának összértéke, hanem az egyes keresetek értéke és pedig az az érték irányadó, mely legmagasabb.* Indokok: Az 1893. évi XVIII. t.-cz. 43. §-a, az egy biróság előtt folyamatban levő több külön per egyesítésének perjogi hatását akként körvonalozza ugyan, hogy az egyesitett pereknek közös tárgyalásban ós eldöntésben kell részesülniük; e körülményből azonban még nem következik, hogy az idézett törvényszakasz alapján egyesitett perek egy per tekintete alá vonandók. Mert az ekként egyesitett perek mindenikében az egyesités után is megkülönböztethető és meg is különböztetendő az egyes keresetek, az egyes perek tárgya. A több keresetből, vagy több perből, ha azok — elkülönités hiányában — perjogi szempontból egy Ítéletben nyernek is eldöntést, az egyesités alapján nem lesz egy kereset s nem lehet egy per. Ezt már az egyesités módja is kizárja. A külön kereseteket ugyanis a szóbeli tárgyaláson külön elő kell adni; mindegyikben külön jogvita támad s csak azután történik az egyesités; mert csak akkor tekinthetők a perek folyamatban levőknek, a mi az idézett törvényszakasz (43. §.) értelmében az egyesités elrendelésének előfeltétele. Annak, hogy a több egyesitett per az egyesités folytán egy perré össze nem olvad, világos bizonyitéka az, hogy aboan az esetben, ha * A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsának is ez most az állandó gyakorlata.