Magyar döntvénytár, 1. kötet (1904)

86 A Curiának 1881 : L1X. t.-cz. 4. §-a alapján hozott teljes ülési határozatai. érvényben álló döntvényében foglalt elvi kijelentés pedig a teljes ülésnek olyan elvi megállapodását foglalja magában, melyet az ezúttal feltett vitás kérdésnek elvi eldöntésénél szintén irányadónak kell elfogadni: mindezeknél fogva ki kellett mondani, hogy az 1893 : XVI1L t.-czikk 2. §-a szerint a sommás eljárás alá és a kir. járásbiróság hatáskörébe utalt kereskedelmi ügyletből eredő kereset, ha az 20 frt értéket meg nem haladó követelés érvényesitésére irányul, nem a sommás eljárásra és a kir. járásbiróság hatáskörébe, hanem az 1877 : XXII. által szabályozott községi birósági eljárás alá tartozik olyan esetben is, a mikor az ügylet, melyből a kereseti követelés származik, az alperesre nézve kereskedelmi ügyletet képez. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1896. évi február hó 1-én tartott teljes üléséből. Hitelesittetett az ugyanazon évi márczius hó 28-án tartott teljes ülésben. 65. szám. Az 1883: XXV. t.-cz. 19. §-ának az a rendelkezése, mely szerint a kamat elévül, ha a hitelező azt három esztendő alatt nem követeli, kiterjed-e bármily jogczimen érvényesített követelés kamatára, avagy csupán a kölcsönkövetelés kamatára? (í. G. 258 polg. 1897. számhoz.) Határozat. Az 1883: XXV. t.-cz. 19. §-ának az a rendelkezése, mely szerint a kamat elévül, ha a hitelező azt három esztendő alatt nem követeli, csakis a kölcsön- és más hitelezési ügyletekből felmerülő, bíróilag meg nem itélt szerződési kamat elévülését szabályozza s az más czimen követelt kamatra nem alkalmazható. Indokok: A birói gyakorlat az 1883: XXV. t.-cz. hatályba lépte óta folyton ingadozó volt az abban a kamat elévülésére nézve felállított szabály értelmezésének kérdésében. Nemcsak az alsó biróságok, de a kir. Curia is egyes esetekben e szabályt csakis a kölcsönügyletekből felmerült kamatra, egyes szórványosabb esetekben pedig különbség nélkül a követelés jogczimére, minden biróilag meg nem itélt kamatra alkalmazta. Számos esetben ismét az a felfogás érvényesült, hogy az idézett törvény 19. §-a nem ugyan mindennemű kamatra, de viszont nem csupán kölcsönök kamatára, hanem minden hitelezési ügyletből származó szerződési kamatra vonatkozik. Ez utóbbi felfogást, mint a melyet különben is túlnyomó részben követett a gyakorlat, a kir. Curia teljes ülése is magáévá teszi a következő indokokból: A szóban forgó törvény megalkotásának előzményei nem nyújtanak biztos támpontot a felmerült kételyek eloszlatására. Az igazságügyministernek 1882. évi január 11-én kelt javaslata egyáltalában nem tartalmazott intézkedést a kamat elévüléséről. A javaslat előzetes tárgyalás végett a képviselőház igazságügyi bizottságához utasittatván, ez szükségesnek találta, hogy a megalkotandó törvény a kamat elévüléséről is intézkedjék, indokul azt hozván fel, hogy ily intézkedés hiányában »a kamatok a rendes 32