Reisz Mór (szerk.): Az 1876. évi XIV. t.-cikk a közegészségügy rendezéséről és a reá vonatkozó törvények (1908. évi XXXVIII. t.-cikk), ministeri, bírósági és egyéb hatósági rendeletek rendszeres gyűjteménye (Zólyom, 1910)

171 B. M. 2476/1889. sz. h. szerint gyermeknek egyházi szertartás nélkül való eltemettetése közegészség elleni kihágást nem képez. (Uo. 211.) B. M. 2736/1894. sz. h. Ha a lelkész a halott eltemetésénél közreműködését, hátralékos illetményei lefizetése nélkül megtagadja, amennyiben ezen cselekményétől a közegészségügyre hátrány nem állott be, kihágást nem képez. (Uo. 360.) 116. §. Minden község köteles egy, a helyi népesedési és egészségügyi igényeknek megfelelő, kellőleg berendezett községi temetőhelyet fentartani. E kötelesség alól csak az esetben engedtetik kivétel, ha a községben egy vagy több felekezeti oly temető létezik, melyekben a temetkezés szabadsága biztosítva van. Az 1868. évi XXV. t.-c. a földadóról, 3. §. Földadó alá nem esnek: d) temetkezési helyek Az 1909. évi VI. t.-c. — a házadóról - 27. §-ának 17. pontja szerint a halottasházak állandóan adómentesek. Az 1895. évi XLIII, t.-c. a vallás szabad gyakorlatáról, 21. §. A törvényesen elismert vallás-felekezetek saját céljaikra külön temetőket rendezhetnek be és tagjaik a községi temetőkben akadálytalanul temetkezhetnek. B. M. 9226/98. sz. e. j. h. szerint oly községekben, hol csupán felekezeti temetők vannak, s azokban a temetkezés szabadsága biztosítva nincs, szükséghez képest községi temető létesitendő, melynek használata nem korlátoztatik. (B. K. 1888'175.) B. M. 5789111906. sz. r. a különböző vallási felekezetekhez tartozók temetkezési szabadságának biztosítása tárgyában utasítja a községeket, hogy ott, ahol a meglevő felekezeti temetőkbe más felekezetbcliek hulláinak eltemetése akadályokba ütközik, községi temetőket létesítsenek. (B. K1906J331.)