Reisz Mór (szerk.): Az 1876. évi XIV. t.-cikk a közegészségügy rendezéséről és a reá vonatkozó törvények (1908. évi XXXVIII. t.-cikk), ministeri, bírósági és egyéb hatósági rendeletek rendszeres gyűjteménye (Zólyom, 1910)

172 117. §. A temetőhelyek felállítása, nagyobbitása vagy bezáratása, továbbá a temetőknek a lakott házaktól való távolsága, fekvése, körülkerítése s fával beültetése, végre a sírok nagysága, mélysége s egymástóli távolsága, a különféle helyi viszonyok és a talaj minőségéhez képest — a jelen törvény keretén belül — rendeleti uton szabályoztatik. B. M. 37307/1904. sz. e. j. h. szerint temetők és halotti kamrák felállítása és felügyelete kérdésében első fokban a községi (városi) képviselőtestület intézkedik. (B. K- 1904/216.) 118. §. Elhagyott temetők beépítése csak az utolsó temetkezéstől számítandó harminc év lefolyta után engedhető meg. Sirok vagy sírboltok kinyitása, valamint hullák kiásatása, csak hatósági engedély folytán, az eljárásnál az egészségügyi szempontból szükséges, rendeleti uton kiadandó szabályok szigorú betartása mellett történhetik. Az 1879. évi XL. t.-c. 133. §-a lásd a 115. §. után. Curia 7203 1903. sz. ítélete. Temetők területére szerezhető jogok csak bizonyos időhöz kötettek lehetnek. Temetőhelyre csakis használati jogot szerezhetni addig, mig a temető megszüntettik. Két család sírboltjának használatát csak a sírbolt befogadási képessége korlátozza. (Khgy. ujfolyam. II|234.) Hatásköri bíróság 42/1909. sz. h. A sírbolt kinyitása, a hulla kiásása és elszállítása felett közegészségi szempontból a közig, hatóság jogosult határozni, de hogy valamely magánszemélynek van-e joga valamely hulla kiásatására és elszállítására, ez oly családjogi kérdés, melynek elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. B. M. 25857| 1906. sz. kr. az emberi hullák és hullarészek szállítása és kiadása tban kiadott szabályrendelet 8. pontja előírja a hullák kiásatásánál követendő eljárást. (B. K. 1906/395.)