Reisz Mór (szerk.): Az 1876. évi XIV. t.-cikk a közegészségügy rendezéséről és a reá vonatkozó törvények (1908. évi XXXVIII. t.-cikk), ministeri, bírósági és egyéb hatósági rendeletek rendszeres gyűjteménye (Zólyom, 1910)

150 körében történt, az illető pénzalapból, ha pedig ezen kívüli alkalmazásban következett be, az államkincstárból fedezeudők. 89. §. A hatóság intézkedik, hogy ragályos betegségeknek hova a bujakór is számítandó — nagyobb terjedelemben történt felmerülte alkalmával, az azokban szenvedő egyének gyógykezelés alá vétessenek. Oly bujasenyvek, kiknek gyógykezelése vagyoni állapotuk vagy házi viszonyaiknál fogva otthon nem eszközölhető, a legközelebbi polgári, sőt ilyennek hiányában katonai kórházba is szállíthatók, hol teljes felgyógyulásukig visszatarthatok. B. M. 61988/1882. sz. kr. a bujakór terjedésének megakadályozására azon módszert látja célhoz vezetőnek, ha a nagyközönség részint társadalmi uton, részint orvosok által kellőleg felvilágosittatnék. (Ch. 1/182.) B. M. 1593/1883. hih. sz. r. szerint bujakóros kéjnő betegsége magánorvos által is bejelentendő. (U. o. 173.) B. M. 1234)1905. sz. h. Ha a kávéháztulajdonos pincérnőjének bujasenyves állapotáról tudomással nem birt, az orvosi segélyről való gondoskodás elmulasztása miatt kbtv. 99. §.-a alapján nem marasztalható el. (Khgy. ujfolyam 11/348.) B. M. 328|1886. sz. h. kihágási ügyben hozott határozatban oly rendelkezés, hogy a bujakórban szenvedő kéjhölgy kórházba szállittassék, — helyt nem foghat. Korcsmáros, ha házában ragályos betegségben levő nőt tart, s arról sem a hatóságnak nem tesz jelentést, sem pedig orvosi segélyben nem részesiti: az 1879. évi XL. t.-c. 99. §.-ába ütköző kihágást követ el. (Khgy. II|211.) H. M. 709/1870. sz. kr. szerint szabadsággal hazabocsátandó vagy ideiglenesen elbocsátandó közös hadseregbeli katonák elbocsáttatásuk előtt vizsgálat alá vétetnek és a minden szabadságoltatási jegyen levő rovat, melyben kitüntetendő, vájjon találtatott-e bujakór vagy sem, rendesen és szabatosan kitöltendő. (Ch. IjlO.)