Reisz Mór (szerk.): Az 1876. évi XIV. t.-cikk a közegészségügy rendezéséről és a reá vonatkozó törvények (1908. évi XXXVIII. t.-cikk), ministeri, bírósági és egyéb hatósági rendeletek rendszeres gyűjteménye (Zólyom, 1910)

151 H. M. 4999/1899. sz. r. a bujakórnak a legénység közötti elterjédése és meggátlása tban rendeli, hogy ily egyénektől a fertőzés forrása mindjárt felvételük, illetve megbetegedésük után kipuhatoltassék, s erről az illetékes közig, hatóság haladék nélkül értesitessék. (B. K. 1899/352.) B. M. 47716| 1909. sz. kr. intézkedik a méneskari katonáknak bujakór szempontjából a községi, kör- és városi orvosok részéről történendő rendszeres orvosi vizsgálata tban. (B. K. 1909|341.) 90. §. A mely vidék lakosai között a bujakór oly mérvben van elterjedve, hogy annak elfojtására a fennálló rendszeres hatósági óv- és gyógyintézkedéseknek elégségeseknek többé nem mutatkoznak és kórház is távol esik, ott, lehetőleg a ragálylepte vidék központján, szükség-kórházak állitandók fel államköltségen. Ily kórházak csakis a ragály tartamára szereltetnek fel és megszűnte után azonnal feloszlattatnak. 91. §• A kéjelgési ügy, a mennyiben a közegészségre vonatkozik, rendeleti uton szabályoztatik. F. I. K. M. 60673/1885. sz. r. szerint bordélyház tartása nem esik az ipartörvény rendelkezései alá, hanem a közrendészet és közegészségügyi törvények intézkedései alá. (Chyzer 11/26.) B. M. 111710/1900. sz. r. szerint a kéjelgési ügy felett való felügyeletre és intézkedésre csak az ezen törvényben megjelölt hatóságok lévén hivatva, szabályrendelet értelmében alkotott prostitutionális bizottságnak csak véleményező hatásköre lehet. (B. K. 1900/519.) B. M. 73758/1900. sz. kr. intézkedik a bordélyházakban űzött tilos italkimérések megakadályozása tban. (B. K1900/385.) B. M. 2770/1892. sz. h. szerint keresetképen űzött titkos kéjelgés előmozdítása miatt panaszlott csak ugy marasz-