Reisz Mór (szerk.): Az 1876. évi XIV. t.-cikk a közegészségügy rendezéséről és a reá vonatkozó törvények (1908. évi XXXVIII. t.-cikk), ministeri, bírósági és egyéb hatósági rendeletek rendszeres gyűjteménye (Zólyom, 1910)

149 86. §. Az állam vagy valamely nyilvános alap szolgálatában állandóan alkalmazott orvosok, seborvosok és betegápolók özvegyeinek és árváinak, kiknek férjeik illetőleg atyjukra nézve kellőleg igazolva van, hogy halálukat a járvány ellen történt alkalmaztatásuk okozta, nyugdíjazási ellátásra és nevelési pótlékra akkor is van igényük, ha az elhalt tiz évi szolgálati időt még be nem töltött volna. 87. §. Törvényhatósági, községi és magánorvosok, seborvosok és betegápolók özvegyei és árvái, kiknek férjeik illetőleg atyjuk, a hatóság felhívása folytán járvány ellen alkalmaztattak, és kikről bebizonyult, hogy halálukat a járvány ellen történt alkalmaztatásuk okozta, szintén tarthatnak igényt nyugdíjra, ellátásra és nevelési pótlékra, és pedig az orvosok és seborvosok özvegyei és árvái, a mennyiben férjeik, illetőleg atyjuk nagyobb fizetés élvezetében nem állottak, azon államtisztviselők özvegyeihez és árváihoz, kiknek férjeik, illetőleg atyjuk ezer frtnyi fizetéses állomásban voltak ; a betegápolók özvegyei s árvái pedig az állami intézetekben alkalmazott betegápolók özvegyeihez és árváihoz hasonló összegben. Az ily nyugdij-ellátás és nevelési pótlék, a menynyiben a törvényhatóságnak nyugdij-alapja nincs, szintén az államkincstárból fedeztetik.*) 88. §. Nyilvános pénzalap szolgálatában állott orvosok, seborvosok és betegápolók özvegyeinek és árváinak ily járandóságai, ha az elhunytnak halála saját' szolgálata JEGYZET : Lásd az 1908. évi XXXVIII. t.-c. 26. §-át.