Reisz Mór (szerk.): Az 1876. évi XIV. t.-cikk a közegészségügy rendezéséről és a reá vonatkozó törvények (1908. évi XXXVIII. t.-cikk), ministeri, bírósági és egyéb hatósági rendeletek rendszeres gyűjteménye (Zólyom, 1910)

Í48 83. i járványok miatt a szárazföldön netán szükséges veszteg- ós határzár csupán a kormány felhatalmazása folytán rendelhető el ugy utasokra, valamint szállítmányokra nézve. Az 1878. évi V, t.-c. 316, §-át lásd a 81. §-nál felsorolt -büntető határozatok közöttCuriai 615| 1895. sz. h, A ki ragályos betegség esetén A hatóságilag elrendelt zárlatot valótlan ministeri engedély felmutatása mellett megszegi, közegészség elleni vétséget követ el. (Khgy. ujfolyam 420.) 84. §. Amennyiben a hatósági, községi, kincstári s állandóan alkalmazott orvosok a járvány folytán megbetegítitek gyógykezelésére elégségesek nem volnának, a hatóság megfelelő díjazás mellett járványorvosokat rendelhet ki. A gyakorló orvos rendes működési területén a kirendelést elfogadni köteles; ezenkívül eső vidékre csak beleegyezésével rendelhető ki. Az 1879. évi XL. t.-c. 93. 94. és 95. §. lásd a 43. §. után. B. M. 78571 1894. sz. kr. 11. pontja meghatározza a járványorvosok díjazását. (E. É. 1894|229.) 85. §, Minden hatósági s minden gyakorló magánorvos tartozik járvány idejében a hatóságtól a járványügyre nézve nyert rendeletet teljesíteni. Ezen reudeletek azonban a 47-ik §. rendelkezésével ellentétben nem állhatnak. A járvány folytán megbetegültek részéről kért első orvosi segély megadását vissza nem utasíthatja, valamint azon esetben, ha lakhelyén más orvos a gyakorlatot nem űzi, a további gyógykezelést is tartozik elvállalni.