Reisz Mór (szerk.): Az 1876. évi XIV. t.-cikk a közegészségügy rendezéséről és a reá vonatkozó törvények (1908. évi XXXVIII. t.-cikk), ministeri, bírósági és egyéb hatósági rendeletek rendszeres gyűjteménye (Zólyom, 1910)

115 B. M. 110/19Ö6. sz. h. Kórházi beteg gyanánt szereplő ápolt az ápolási dij megtérítésén kivül egyéb dij fizetésére nem kötelezhető. (B. K. 1906199.) B. M. 35000 1902. sz. kr. 31. §-a megállapítja a napi ápolási dijak kiszámításához szolgáló zsinórmértéket. B. M. 85339(1903. sz. kr. szerint mindazon esetekben, a midőn a betegforgalom a jóváhagyott költségvetésben alapul vett ápolási napoknak számát meghaladja, a kórházi költségvetés mindazon kiadási tételeinél jelentkező tulkiadás — mely a betegforgalommal kapcsolatban áll, igazoltnak veendő, s igy ily esetben póthitel kikérése vagy pótköltségvetések szerkesztése nem szükséges. (B. K. 1903)516.) B. M. 599301905. sz. kr. szerint ápolási dijak közvetlenül a közkórházaknál is befizethetők lévén, előirja az eképen befolyt összegeknek elszámolási módját. (B. K. 1905 217.) 62. §. Minden köz- és magánkórháznak és gyógyintézetnek megfelelő számú orvossal és ápolóval kell ellátva lenni. 63. §. Kórházi főorvosi minőségben csak oly orvostudorok alkalmazhatók, kik legalább két évi gyakorlatot képesek kimutatni. A kórházi gyakorlatnak, a szülői képesítésnek, úgyszintén a kórodai tanársegédi szolgálatnak kimutatása, az illetőknek más pályázó felett előnyt biztosit. Kórházi másodorvos minden orvos lehet, ki az ország területén érvényes oklevéllel bir. Az 1883. évi I. t.-c.-nek, a köztisztviselők minősítéséről, 9. §-ának II. és III. pontjai szólnak a kórházi orvosok minősítéséről. B. M. 81479(1887. sz. r. szerint a népfelkelési tettleges szolgálat alól való felmentésre javaslatba hozhatók I. feltétlenül : magántébolydák igazgatói, osztályos főorvosai, gondnokai, felügyelő és ápoló személyzete; a közkórházak jellegével biró városi kórházak igazgató-orvosai, a műtőosztály vezetője és ennek segédje vagy segédjei 8*