Reisz Mór (szerk.): Az 1876. évi XIV. t.-cikk a közegészségügy rendezéséről és a reá vonatkozó törvények (1908. évi XXXVIII. t.-cikk), ministeri, bírósági és egyéb hatósági rendeletek rendszeres gyűjteménye (Zólyom, 1910)

116 II. feltételesen: osztályvezető és alantas orvosok azon mérvben, a mennyiben a hadszükséglet fedezése után nélkülözhetők lennének. (Ch. I|293.) 64. §. Állami kórházakban és gyógyintézetekben az orvosi és tiszti személyzet a belügyminister által neveztetik ki. 65. §. Az állami kór- és gyógyintézetek igazgatói, elsőd orvosai s egyéb állandóan alkalmazott tisztviselői államhivatalnokok, mint ilyenek nyugdijképesek és az államhivatalnokok iránt fennálló általános szabályzatok alá esnek. Az állami intézetek másodorvosai nem állandóan, hanem rendesen csak két évre alkalmaztatnak. B. M. 50301 [1876. sz. r. az állami kórházak és gyógyintézetek tiszti és szolgaszemélyzetének fegyelmi ügyében alkotott szabályrendeletet közli. (Ch. I|97.) B. M. 5337} 1878. sz. r. szerint másodorvosi állás a belügyminister engedélyezésével két évvel meghosszabbitható. (U. o. 110.) B. M. 9419|1898. sz. r. szerint állami gyógyintézetekben alkalmazott főápoló 6 havi próbaszolgálatot teljesít és 3 évi szolgálat után esküt tesz; ápolók 5 évi ideiglenes szolgálat után alkalmasságuk esetén tesznek esküt. Nyugdíjigény megállapításához az eskütétel napjával kezdődő szolgálati idő számit; a nyugellátásra való igény 10 évi megszakítás nélküli végleges szolgálati idő után nyílik meg és a főápolóra az 1885. évi XI. t.-c. 24. és 28. §-ai, az ápolóra nézve u. a. tv. 27. §-a értelmében érvényesíttetik. (Ch. II 414.) B. M. 31017| 1898. sz. kr. közli az alkalmazandó eskümintát és az ápolók felvételére és elbocsátására nézve az előbbi rendeletben foglaltakon felül irányadóul szolgálandókat. (U. o. 425.) B. M. 60787(1900. sz. r. a 9419|98. sz. r.-et oda módosítja, hogy ezentúl ugy a főápoló, mint az ápolók egy évi sikeres próbaszolgálat után véglegesittetnek és esküre bocsáttatnak. (Chyzer III|69.)