Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

92 Bp. 352—354. §. 352. §-a, hanem 326. §-ának harmadik pontja alapján felmentő ítéletet. (1903 október 20. 8522.) Bp. 354. §. 139. A kérdés feltevése a 79. §. eseteiben. C: Minthogy a Btk. 79. §-a a beszámithatóságot kizáró két egymástól különböző okot, vagyis a jogos védelmet és a jogos védelem határainak félelemből, ijedtségből vagy megzavarásból származó túlhágását állapítja meg s azok bármelyikének fenforgása a másiknak alkalmazásai kizárja, vagyis a Btk. 79. §-ának 2. bekezdésében meghatározott jogos védelem esetében az ugyanazon törvényszakasz 3. bekezdésében megjelölt, a beszámithatóságot kizáró másik okról, azaz a jogos védelem határainak túlhágásáról, viszont a jogos védelem határainak túlhágása esetében a jogos védelemről nem lehet szó: az esküdtbíróság az által, hogy a kérdések téves összekapcsolása folytán csak abban az esetben engedte meg a jogos védelem túlhágására vonatkozó kérdésre a feleletet, ha az esküdtek a jogos védelem fenforgását már megállapították, a jogos védelem határainak túlhágása tekintetében az esküdtek határozatának hozatalát lehetetlenné tette s ekként a Bp. 354. §-ának parancsoló rendelkezését megsértette, miért is Ítélete és a főtárgyalás a Bp. 427. §. 4. p. alapján megsemmisítendő s uj eljárás rendelendő volt. (1902 deczember 2-án, 10,396. sz.) 140. Az esküdtekhez intézett főkérdést kiegészítő mellékkérdés felelet nélkül hagyása. C: Tekintve, hogy a Bp. 354. §-ának 3. bek. értelmében, ha va1 amely következő kérdésre, tekintet nélkül annak elenevezésére, csak abban az esetben adandó felelet, ha egy megelőző kérdés már bi üonyos irányban el vari döntve, ezt külön kell megjegyezni; tekintve, hogy a most szóban forgó esetben az esküdtekhez intézett íőkérdés után ilyen megjegyzés nem tétetett s igy az esküdtek tévedésben lehettek a tekintetben, hogy az esküdtbíróság által kisegítő főkérdésnek nevezett, tényleg azonban mellékkérdést képező II. kérdésre felelniök szükséges-e vagy nem, erre a kérdésre tényleg nem is feleltek; tekintve, hogy a kérdésnek felelet nélkül való hagyása által az erős felindulásnak fenn vagy fenn nem forgása tekintetében oly tények megállapítása mellőztetett, amelynek hiányában a Btk.-nek megfelelő rendelkezései a minősítés kérdésében nem alkalmazhatók; tekintve, hogy e körülmény a vádlott sérelmére szolgál: az esküdtbiróság Ítélete az annak alapul szolgáló tárgyalással együtt, hivatalból meg volt semmisítendő s az esküdtbiróság ujabb eljárásra volt utasítandó. (1906 márczius 7. ^54. sz.)