Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

Bp. 307. §. utolsó bekezdésében foglalt szabály alapján is kizártnak veendő. (1905 márcz. 1. 1842/1905. sz. a.) 101/a. Az utóbb visszavont vádirat alapján hozott vádhatározat rendelkező részének a vissza nem vont vádirat helyett való felolvasása a főtárgyaláson. Ugyanazon ügyben a kir. ügyészség külön-külön vádiratot nyújtott be. Vádlott az egyik vádirat ellen kifogásokkal nem élt, ellenben a másik ellen kifogásokat adott be, amelyek fölött a tárgyalás megtartatott s a vádhatározat meghozatott. Amikor mindkét ügy tárgyalandó volt, jött re a kir. ügyészség a tévedésre, amely onnan eredt, hogy a két feljelentés két külön ügyészi tagnak osztatott ki s a nyomozatok külön lettek lefolytatva. Ezt a kir. tsz.-nek bejelentvén, a vádhatározattal elintézett vádiratot visszavonta és mivel a kifogásokkal meg nem támadott vádirat alapján a főtárgyalás már ki is volt tűzve, a két ügyet egyesiteni kérte, ami meg is történt. A főtárgyaláson az elnök a vád alá helyezést rendelő végzésnek rendelkező részét, azt, ami a visszavont vádirat folytán hozatott, olvastatta fel és a főtárgyalás ezen vádhatározat alapján vezettetett le. Pécsi T.: Jóllehet szabálytalanság történt, a kir. Ítélőtábla ez eljárást meg nem semmisitette s az ügy felülvizsgálatába belebocsátkozott, mert ezen tévedés miatt jogorvoslat senki által nem használtatott és az vádlottnak sérelmére nem szolgált, mig az, ha az ügy a meg nem támadott vádirat alapján újra tárgyaltatnék, vádlottra hátrányos lenne, amennyiben ujabb zaklatásával járna. Nem találta T. alkalmazhatónak ebben az esetben a Bp. 384. §. 11. pontját, mert itt az Ítélet, daczára a főtárgyaláson történt tévedésnek, nem lett törvényszerű vád nélkül hozva, amennyiben a kir. ügyész nem a vádat ejtette el, csak a kétfelé beadott vádiratok egyikét vonta vissza s a két ügy egyesitését és a főtárgyalás megtartását kérte, e felolvasott vádhatározat rendelkező része pedig lényegileg teljesen megegyezik a vissza nem vont vádirat tartalmával. Vádlott tehát az ellene emelt vádra nézve a főtárgyalás megkezdése előtt teljesen tájékoztatva lett s igy a téves eljárás által is eléretett az a czcl, amely miatt a Bp. 304. §-a vádirat, illetve vádhatározat rendelkező részének felolvasását a főtárgyalás megkezdése előtt semmiség terhe alatt elrendeli. (1906 máj. 10. 1050.) Bp. 307. §. 102. Védő kérdezési joga. A Bp. 307. §. 2. bekezdése értelmében a védő jogosítva van