Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

52 Bp. 205. §. litett rendelkezés kifejezetten csak a védő kihallgatását tiltja arra nézve, amit a terhelt vele, mint védőjével tudatott. Mindazáltal a Bp. 205. §-ának 2. pontjában és a 206. §-ban foglalt rendelkezésekre tekintettel, mégi szabálytalan volt az eljárás, hogy S. F. megfelelő figyelmeztetés nélkül oly részletekre is kihallgattatott, amely részleteket a vádlott dr. J. L. ügyvéddel, mint védőjével közölt és amiről S. F., mint a nevezett ügyvéd irodájában alkalmazott irnok szerzett tudomást. (1907 decz. 27. 9904. sz.) Bp. 205. §. 80. A látleletet kiállító orvos titoktartási kötelességének határai. C: Habár a kir. tvsz. dr. U. J., mint a látlelet kiállító orvoshoz, kihallgatása előtt a 205. §. 2. pontja, illetve a 206. §. első bekezdésében foglalt figyelmeztetésit nem is intézte, a meghiteltetés elrendelése által e §. rendelkezését meg nem sértette, amennyiben a Bp. 205. §. 2. pontjában megjelölt személyeket s ezek közt az orvost is a tanuzás alóli mentesség csak arra nézve illeti meg, amit azon kivül, hogy hivatásuk gyakorlatában tudtak meg, a gyógykezelt az orvosi hivatással járó bizalomnál fogva titoktartás kötelezettségével bizott rájuk, már pedig itt dr. U. J. kihallgatása nem ily titok pecsétje alatt közlött dolgokra, hanem arra lett elrendelve, és foganatositva, hogy a vádlottak, akik a látlelet kiállítása végett hozzá mentek, a köztük lefolyt verekedést miként adták elő, ebben a kérdésben pedig az orvost a tanuzási kötelesség aluli mentesség meg nem illeti. (1904 decz. 5. 1829.) 80/a. Vadházasságban élő nő gyermeke nem tekinthető a férfi nevelt gyermekének. C: A perorvoslatnak a B. P. 384. §-ának 5. pontjára alapított része mint alaptalan, a B. P. 437. §-ának 4. bekezdése értelmében elutasittatofct. Az elhalt sértett leányának, M. Miliczának kihallgatásakor védő azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a tanúhoz, mint a vádlott nevelt gyermekéhez, a B. P. 205., 206. §§-ai értelmében, a mentességre vonatkozó figyelmeztetés intéztessék. Az esküdtbíróság ezt a kérelmet mentességre alapul szolgálható viszony hiányában elutasította. Minthogy az a körülmény, hogy a vádlott az elhalt sértettel időlegesen hosszabb-rövidebb ideig tartott megszakításokkal házasságon kivül együtt élt, a tanút a vádlotthoz nem hozta neveltgyermeki viszonyba, az esküdtbíróság azzal, hogy a tanúhoz men-