Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

42 Bp. 91. §. mában a sérelmére elkövetett, a Bík. 262. §-ába ütköző rágalmazás és becsületsértés vétsége, valamint közcsend elleni kihágás miatt tett panaszfeljelentést az ismeretlen szerző, illetve az idő-^ szaki lap felelős szerekesztője ellen, amely feljelentés megtehetésére a sérte'.t részére annak felettes hatósága a meghatalmazást megadta. Az ügyész a vád képviseletét átvévén, a vádat az egész eljárás alatt képviselte. Tekintve azonban, hogy Sz. F. közhivatalnok s igy a hivatali kötelességeire vonatkozóan állítólag elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt a bűnvádi eljárás a Btk. 270. §-a 2. pontjának megfelelően hivatalból ugyan, de csak felhatalmazás alapján volt megindítható; tekintve, hogy a Bp. 91. §-a az alakiság tekintetében a felhatalmazás megadásának azt a módját irja elő, hogy ez akár az ügyészséghez, akár az igazságügyminiszterhez intézett hivatalos iratban vagy külön Írásbeli nyilatkozatban adható meg; tekintve, hogy ezt az alakszerűsége1; a jbghoz intézett feljelentés mellőzhetővé nem teszi, sem pedig a sértett közhivatalnok felettes hatóságának a feljelentéshez való hozzájárulása s az ügyész részéről tör'ént vád átvétele nem pótolhatja azért, mert a törv. sem a puszta feljelentésnek, sem pedig a felettes hatóság hozzájárulásának ilyen jelentőséget nem tulajdonit, másrészt pedig a felhatalmazás alakiság tekinte'ében a Bp. 91. §-ában foglalt rendelkezésnek éppen az a megkülönböztetés adja meg a döntő tartalmat, hogy az ott megjelölt esetben az ügyész eltérvén más esetek'ől, csakis a törvényben megjelölt különös alaki kellékek mellett járhat el; amely különbség megszűnnék akkor, ha az ügyész a vád képviseletének egyszerű átvételével a törvényben megkívánt feltételeket megkerülhetné; tekintve, hogy nem dön'heti meg ennek az álláspontnak a helyességét az a vélelem sem, hogy a sértett közhivatalnok a feljelentés beadásával voltaképen kifejezte azt az akaratát, hogy a bűnvádi eljárás a vádlott ellen megindi'tassék, mert a Bp. 91. §-a, amint ez fentebb is kiemeltetett e felhatalmazás alaki kellékeit kötelező törvényes rendelkezésben állapította meg, és pedig a törvényjavaslat indokolásából is kiíetszőleg azért, és azzal a czélzattal, hogy e kérdés szabályozásánál éppen az alakiság tekintetében nyilvánult ellen'éteket (controversia) és az azokból felmerülhető félreértéseket megelőzze: nyilvánvaló, hogy a Bp. 91. §-ában előirt kellékeknek meg nem felelően kiállított, illetve nem ily módon adott felhatalmazás a bűnvádi eljárás megindítására és folytatására alkalmasnak el nem fogadható és hogy sem a bírósághoz beado't feljelentés, sem a vád képviseletének az ügyész által történt átvétele a törv. többször hivatkozott helyén megkívánt alakszerű felhatalmazás hiányát nem pótolja.