Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

Bp. 51—53. §. 35 delésének, a B. P. 49. §-ában meghatározott eset kivételével nincs helye. (Határozat a jogegység érdekében.) (C. 1909 november 10. 7438/ 1909. sz. a. I. D. t.) Bp. 51. §. 53. Sértett felszólalási joga. A B. P. 384. §-ának 5. pontjára hivatkozással a vádlott azért jelentett be semmiségi panaszt, mert a kir. ügyész vádbeszéde után a sértett felek képviselőjének felszólalás engedtetett. Minthogy azonban a törvény a sértett félnek a főtárgyaláson való felszólalását semmiség terhe alatt nem tiltja, sőt azt a B. P. 51. §-a az ott meghatározott keretben meg is engedi, e felszólalás, még ha az idézett szakasz keretén túlment, sem állapit meg semmiségi okot. Az e miatt használt semmiségi panasz tehát alaptalan. (Guria 578. sz. 1903 január 20.) 54. Magánfél a bűnösségre nézve is intézhet kérdést. C: A panasz alaptalan, mert bár kétségtelen, hogy a Bp. 51. §-ának 3. pontja szerint a magánfél a tanukhoz csak magánjogi igényei keretében intézhet kérdést és az elsőbiróság határozatában felhivott a Bp. 307. §-ának 2. bekezdése nem a kérdezési jog terjedelméről, hanem csak a közvetlen kérdezési jogról intézkedik; mégis minthogy a magánfél által a tanukhoz intézett kérdések csak a bűnösségre vonatkoznak, a bűnösség pedig a kártalanítási igény alapja, a kérdezés nem ment tul a Bp. 51. §-ának 3. pontjában vont korlátokon s igy nyilvánvaló, hogy az elsőbiróságnak általánosságban tett kijelentése az Ítéletre befolyással nem volt. (1907 jun. 5. 5413. sz.) Bp. 55. §. 55. (C. 83. sz. döntv.): A Bp. 384. §. 6. pontban meghatározott semmiségi ok nem forog fönn, ha oly esetben, melyben a védelem kötelező, — a főtárgyalást a kirendelt védő jelenléte nélkül, azonban az ezáltal helyettesül megbízott ügyvéd vagy a nála alkalmazott ügyvédjelölt jelenlétében tartották meg. Indokok: A Bp. V. fejezetében foglalt szabályok szerint a terhelt vagy maga választja védőjét, vagy a biróság rendeli ki. A kirendelt védőt a Bp. 58. §. szerint az ügyvédi kamara székhelyén esetről-esetre a kamara, más helyeken vagy sürgős esetekben a kamara székhelyén is a törvényszék elnöke nevezi ki — a védők névsorába fölvett ügyvédek közül.