Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

84 Bp. 49. §. A kir. ítélőtábla ítélete ellen Cs. P., Cs. I. és K. R. vádlottak védőjei, védettejeinek csatlakozásával a Bp. 384. §. 11. pontja alapján semmisééi panaszt jelentett be, azért: mert sértett az elsőbíróság előtti főtárgyaláson kijelentette, hogy a vádlottak megbüntetését nem kívánja, a kir. ügyésznek a felmentő Ítélet ellen bejelenten felebbezését pedig a kir. főügyész visszavonta s ekként a kir. ítélőtábla ítélete törvényszerű vád nélkül hozatott." A kir. törvényszék előtti főtárgyalásról felvett jegyzőkönyv szerint a sértett határozottan kijelentette, hogy a Sz. I. és vádlottársainak megbüntetését nem kívánja. Minthogy pedig sértettnek ebben a nyilatkozatában az foglaltatik, hogy a kir. ügyész által képviselt vádnak elejtése esetében magánvádját a sértett érvényesíteni nem kívánja s illetőleg, hogy erről a magánvádról lemondott; másfelől tekintve, hogy a Bp. 49. §-ának negyedik bekezdése szerint a magánvádról va.ó lemondás nem vonható vissza; ugyanazért K. A. sértett vagy helyette a képviselője a felmentő ítélet ellen felebbezessel élni már jogosítva nem volt; s midőn a kir. főügyész 1907. évi január hó 26-án 284. sz. a. kelt s a kir. ítélőtáblához 146/1907. B. szám alatt érkezett átiratában kijelentette, hogy az elsőfokú bíróságnak felmentő ítélete ellen a kir. ügyész részéről bejelentett felebbezést visszavonja, a kir. ítélőtábla a sértett felet pót.magánvádlóként nem tekinthette, s az ügy érdemében eljárni jogosítva nem volt; s midőn ennek daczára a kir. Ítélőtábla ebben az ügyben 146/1907. B. sz, végzésével az ügynek felebbviteli főtárgyalásra való kitűzését elrendelte s a befejezett eljárás alapján Ítéletet hozott, ebben az ítéletben pedig a vádlottak bűnösségét megállapította: ítéletét törvényszerű vád nélkül hozta s a Bp. 384. §-ának 11-dik pontjában meghatározott alaki semmiségi okot valósította meg. Ennek folytán a Bp. 384. §-ának 11-dik pontjára alapított semmiségi panasz alapos levén, a kir. Ítélőtáblának Ítéletét a 146/1907. B. számú végzéssel és az ezt követő egész eljárással együtt a Bp. 384. §. 11. pontjában meghatározott és pedig özv. B. F.-né vádlottra nézve is hivatalból figyelembe vett alaki semmiségi okból meg kellett semmisíteni s a sértettnek a kir. törvényszék Ítélete ellen bejelentett felebbezését, mint ennek bejelentésére már nem jogosított részéről használtat vissza kellett utasítani. Ennek folytán a Bp. 385. §-ának 1. a) pontja alapján bejelentett többi semmiségi panasz tárgytalanná vált. (0. 1908. febr. 7. — 848. sz.) 52/a. Sérti a törvényt a bíróságnak ev az intézkedése, melylyel a magánvádló részére, ennek ismeretlen tartózkodás amiatt ügygondnokot nevezett ki, ennek jelenlétében a tárgyalást megtartotta és vádlottat marasztaló Ítéletet hozott. Magánvádló részére ügygondnok kiren-