Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

26 Bp. 41. §. úgyszintén a törvényszék végzésével, melylyel az ügyészségi megbízottnak a megszüntető végzés ellen közbevetett felfolyamodását az abban felhozott indokokból elutasította, mert a magáninditvány visszavonása, illetőleg a vád elejtése a Btk. 116. §-a és a Bp. 38. §-a értelmében a járásbirósági eljárásban csak a tárgyalás befejezéséig foghatván helyet, a vádnak a felebbviteli tárgyaláson történt, illetőleg feltételezett elejtése az eljárás megszüntetésének nem szolgálhatott alapjául. (Je. 1906 decz. 29. 11,519. sz.) Bp. 41. §. 37. Holtak ellen elkövetett becsületsértés és rágalmazás is lehet főmagánvád tárgya. C: A B'k. 273. §-ának az a rendelkezése, melyhez képest a holtak ellen elkövetett rágalmazás és becsületsértés a jelen fejezet szabályai szerint büntetendő, nyilvánvalóvá teszi, mikép a holtak ellen elkövetett rágalmazás és becsületsértés a büntető törvény szempontjából ugy a cselekmény tényállásához megkívánt ismérvek, valamint a büntetés tekintetében az élők ellen elkövetett ilyen bűncselekményekkel teljesen azonos elbírálás alá esik, nem tevén e részben különbséget az, hogy a Btk. 273. §-a azokat a személyeket is megjelöli, akik a bűnvádi eljárás megindításának indítványozására jogositvák. Kétségtelen tehát, hogy a Bp. 41. §-ának az a rendelkezése, mely szerint a Btk. 258. és 261. §§-aiban meghatározott rágalmazás és becsületsértés esetében a sértett mint főmagánvádló az ügyészségnek a vád képviseletére való előleges felhívása nélkül vádat emelhet, a holtak ellen elkövetett ilyen cselekmények eseteire is kiterjed, vagyis, hogy az utóbb emiitett cselekmények is a főmagánvád tárgyait képezik. (Je. decz. 28. 11.519. sz.) 37/a. Hírlap ellen elkövetett becsületsértés esetében azok a sértettek, akik a lapot szerkesztik, a lap egyik szerkesztője törvényeseri léphet fel, mint főmagánvádló. Vádlott és védője a E. P. 427. §. 5. pontja alapján azért jelentettek be semmiségi panaszt, mert „az elnök befejező fejtegetésében nem a törvénynek megfelelő jogi felvilágosítást adott az esküdteknek." A semmiségi panasz e része a B. P. 434. §-a alapján azért utasíttatott vissza, mert abban az érvényesíteni kivánt semmiségi ok a Bp. 390. és 430. §§. ellenére, világosan megjelölve nincs. De ennek megállapítására egyébként is hiányzik minden alap: mert a főtárgyaláson sem a vádlott, sem védője nem tett észrevételt az elnöki fejtegetésre s annak jegyzőkönyvbe vételét sem kívánták (Bp. 363. §. ut. bek.). A védő a Bp. 384. §. 9. pontja