Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

Bp. 42. §. 27 alapján a főtárgyaláson hozott. 2 sz. végzés ellen azért jelentett be semmiségi panaszt, mert azon indítványának, hogy a vádlott a Bp. 352. §-a értelmében az esküdtek meghallgatása nélkül a főmagánvádló kereshetőségi jogának hiányából mentessék fel, hely nem adatott. A panasz alaptalan. A Btk. 258., 259. és 261. §-aiba ütköző cselekmények átal sértettnek a Bp. 41. §-a értelmében joga van főmagánvádlóként fellépni; sértettnek pedig a Bp. 13. §-a szerint az tekintendő, kinek bármely jogát sértette vagy veszélyeztette a bűncselekmény, vagyis a törvény sértettnek veszi még azon személyt is, kinek joga közvetve van megtámadva. Nem szenvedhet immár kétséget, hogy a hirlap ellen intézett meggyalázó kifejezés nemcsak közvetve, de közvetlenül éri mindazokat, kik a lapot szerkesztik, sőt egyedül csak ezeket éri, mert a szellemi terméknek személyisége nem levén, az ellen becsületsértő cselekmény el sem követhető. A vádlott sértéseit tehát joggal vehették magukra mindazok, kik a lap készítéséhez szellemi tevékenységükkel hozzájárulnak és a lapnak irányát, magatartását meghatározzák. A főmagánvádló, mint a „Magyarország" egyik szerkesztője, tehát az itt felhozott indokokból joggal tekintetett sértett félnek és kereshetősége helyesen állapíttatott meg. Mitsem vátoztat ezen az a körülmény, hogy a főmagánvádló a feljelentésben és a vádiratban nem magát, hanem a lapot mondotta „sértett"-nek; mert az emiitett periratok összefüggő tartalmából, valamint abból, hogy ,,mint felelős szerkesztő" emelt vádat, kétségtelenül kitűnik, hogy saját személyében tekintette magát sértettnek, amit a fentebbiek szerint joggal tehetett. Hogy a főmagánvádló a bevádolt czikkben megnevezve nincs, teljesen közömbös; mert az a kérdés, hogy a sértés valóban ő reá vonatkozik-e, az ügy érdemére, jelen esetben tehát az esküdtek döntésére tartozik. (G. 1906 október 24. — 9416. szám.) Bp. 42. §. 88. A közvádló felebbezése mellett sértett által a tsz. ítélete ellen bejelentett felebbezés (383. §. III. 2. b) p.) hatályossá válik, mihelyt a közvádló a felebbezést visszavonja. A sértett ettől kezdve pótmagánvádló. C: A sértett felek a kir. tsz. Ítélete ellen vádlottaknak felmentése miatt felebbezést jelentettek be arra az esetre, ha a nevezett vádlottak felmentése miatt a kir. ügyész által használt felebbezést a kir. főügyész visszavonja. A sértett részéről ekként bejelenteti felebbezés használása a Bp. 52. §-ának 1. és 2. bek. alapján a vád képviseletére való jelentkezésnek veendő s ebből folyóan a sértett felek a kir. T. ítélete ellen semmiségi panasz érvényesithetésére jogosult pótmagánvádlóknak tekintendők. A kir. T. sza-