Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

20 Bp. 29. §. jogosítva: ennélfogva indítványa vissza volt utasítandó... (1910. évi márczius hó 9-én, 1114. sz.) 32/b. Biróktildésnek vaH helye, ha a kir. törvényszék egyik bírája az ügyre vonatkozó oly cikket tett közzé, mely alkalmas volt arra, hogy az esküdtszolgálat teljesítésére ebben az ügyben hivatott esküdtek véleményét befolyásolja és irányítsa, és pedig különösen azért, mert a kérdéses czikkben nyilvánosságra hozott véleménynek nagy nyomatékot kölcsönöz, hogy a czikkiró ebben a perben a megelőző főtárgyaláson részt vett, mint az ítélkezésre hivatott birói tanács tagja, és így véleményének irányító befolyását birói állásának tekintélye s a szaktudásában való bizalom is támogatta. C: A kérelemnek hely adatik s ebben az ügyben a további eljárásra az illetékes szabadkai törvényszék helyett a szegedi kir. törvényszék, mint esküdtbíróság kiküldetik. Indokok: J. A. és vádlott társai ebben a bűnügyükben az illetékes szabadkai kir. törvényszék helyett más bíróság kiküldését kérik, mert ezen főbenjáró ügyben az ilélkezésre jogosult esküdtektől, vagy a bíróságtól részrehajlatlan eljárás vagy határozathozatal nem várható. Kérelmüket arra alapítják, hogy dr. B. B. kir. törvényszéki biró, aki ennek az ügynek első izben megtartott főtárgyalásán mint szavazó biró vett részt, a Szabadkán megjelenő „Bácskai Napló" 1909. évi deczember 12-én, tehát közvetlenül az ügy ujabban megtartandó főtárgyalása elő't megjelent számában a „H.-ügy botrányai" czim alatt nevének és bírói állásának feltüntetésével hírlapi czikket tett közzé, mely egyenesen az esküdtekhez intézve a beveze'és kijelentése szerint is azért lett nyilvánosságra hozva, hogy az esküdtbirák meggyőződését előre kialakítsa. A biróküldés iránti kérelmükhöz becsatolt hírlapi czikk egész tartalma a kérvényezők állítása szerint nemcsak puszta véleménynyilvánítás, hanem izgatás a vádlottak ellen. A tényállás elferdítésével, az adatok czélzatos csoportosításával s vádlottak megbélyegzésével lelkiismereti parancsként követeli a czikkiró az esküdtektől a vádlottak elitélését, nem a vádhatározaf, hanem a magasabb (súlyosabb) minősítés szerint. A biróküldési kérelem, amennyiben az az esküdtek befolyásoltságát és az azok részrehajlatlansága iránti aggályt illeti, alapos. Tény ugyanis, hogy dr. B. B. az ügy első főtárgyalásán mint szavazó biró részt vett. Tény, hogy a kérdéses czikket ö irta és küldötte be a „Bácskai Naplónak" közlés végett. Ebből a czikkböl pedig az tűnik ki, hogy dr. B. B. kir. törvényszéki biró, J. A. vádlottnak az első főtárgyaláson felolvasott feljegyzéseiben (memoárjaiban) foglaltakat jogászi okfejtéssel, a beismerésnél is klasszi-