Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

168 Bp. 385. §. natkozó elvi kijelentéseket tartalmaznak, ezeket nem ehelyütt vettük fel, hanem az illető anyagi törvényhely alá soroltuk.) 213. Felmentő esküdtbirósági ítélet ellen csak alaki semmiségi ok érvényesíthető. C: Az ügyész semmiségi panaszának vádlott bűnösségének meg nem állapítása miatt használt része a Bp. 434. §-ának 3. bekezdése értelmében azért volt visszautasítandó, mert az esküdteknek a bűnösséget meg nem állapító határozatára alapított felmentő esküdtbirósági ítélet ellen a bűnösség megállapítása végett egyáltalán nem lehet semmiségi panaszszal élni. Tudni kell ugyanis, hogy az esküdteknek nem bűnösséget megállapító határozata esetében a? esküdtbíróság minden egyéb határozat kizárásával, csupán felmentő Ítéletet hozhat, mert a Bp. 373. §-a határozottan akként rendelkezik, hogy „ha az esküdtek a vádlottat nem bűnösnek mondták ki, vagy ha a beszámitás-t kizáró ok iránt telt kérdésre igenlő választ adtak, a bíróság a vádlottat azonnal ítélettel felmenti." Ebből pedig az következik, hogy az ilyen felmentő esküdtbirósági ítélet ellen csupán alaki semmiségi ok fenforgása miatt van helye semmiségi panasznak. Aki tehát az ilyen felmentő esküdtcsupán azon oknál fogva él semmiségi panaszszal, mert szerinte a vád be van bizonyítva, az a semmiségi panaszával tulajdonképen az esküdtek határozatát támadja meg, ez ellen pedig nem lehet semmiségi panaszszal élni, sőt azt a feleknek a Bp. 374. §-a szerint, anyagi jog szempontjából még csak bírálat tárgyává sem szabad tenniök. Az ügyész semmiségi panaszának most tárgyalt része tehát a törvény szerint kizárt perorvoslatok közé tartozik, következéskép arra a Bp. 434. §-ának 3. bekezdését kellett alkalmazni. (1908 március 11) 2169. sz.) Azonos: C. 1907 máj. 28. 5189. sz. C. 1908 ápr. 9. 2767. sz. 213/a. Felmentés a Curia által büntetendő cselekmény hiánya czimén, midőn az esküdtek az inkriminált czikkben izgatást állapítottak meg. C: A Curi a a Bp. 385. §-ának 1. a) pontjában foglalt semmiségi okot alaposnak találta, mert igaz ugyan, hogy az esküdtek a hozzájuk intézett főkérdésre „igen"-nel válaszoltak, s igy határozatukban azt jelentették ki, hogy vádlott az ország román anyanyelvű polgárait a magyar nemzetiség elleni gyűlöletre izgatta, ámde a Curia ugy találta, hogy a vádlott által irt és sajtó utján közzétett hírlapi czikknek tartalmában nyoma sincsen olyan kifejezéseknek, amelyek egy nemzetiségben a másik nemzetiség el-