Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

Bp. 385. §. 169 leni gyűlölet felkeltésére alkalmasak volnának, mert a czikk nem egyéb, mint politikai elmélkedés afelett, hogy a román nemzetiségnek arra való férfiéi a politikai és szocziáiis téren részt nem vesznek és a szegény parasztnépet nem pártolják, ha bajba kerül. Minthogy pedig ilyen tartalmú irat közzétételével a Btk. 172. §-ának 2. bekezdésében foglalt nemzetiség elleni izgatást elkövetni nem lehet, a törvényt alkalmazó biróság jogi tévedésben volt, amikor a vádlott terhére a bűncselekmény fenforgását megállapította. Ezekhez képest az esküdtbíróság Ítélete a rendelkező rész értelmében meg volt semmisítendő és a törvénynek megfelelően felmentő Ítélet hozandó, még pedig daczára annak, hogy az esküdtek határozata a bűnösségre szólott, mert a Bp. 437. §-ának 1. bekezdése szerint a Curia ugy az esküdtbirósági, mint a szakbirósági eljárás alá tartozó ügyekben a határozatát köteles a valóknak elfogadott tényekre alapítani, de hogy valamely tény bűncselekmény tényálladékát megállapitja-e, a Bp. 427. §-ának 1. bekezdése szerint az esküdtbirósági ügyekben is egyaránt érvényesíthető panasz keretében felülbírálja, már pedig az a kérdés, hogy valamely czikknek a vádiratban, vagy vádhatározatban foglalt szavaiban az izgatás jogi alkatelemei megvannak-e, nem ténykedés, hanem jogkérdés. A többi panasz elbírálását a tett intézkedés folytán a Curia tárgytalannak találta. (1910. évi május hó 19. 3563. szj Bp. 385. §. 1. b). 214. Hogy a Btk. 303. §. alkalmazható-e, minősítés kérdése. C: A Btk. 303. §-ába ütköző testi sértés, az arra meghatározott börtönbüntetésnél fogva, a Btk. 92. §-a és 85. §. 3. pontja alkalmazásának esetét kivéve, a Btk. 20. §. második bekezdésének első tétele értelmében, mely szerint börtönnel csak büntettet lehet büntetni, a gyógytartamra való tekintet nélkül, mindig bűntettnek minősítendő. Annak a kérdésnek az eldöntése tehát, hogy valamely testi sértés tettesére vagy részesére a Btk. 303. §-a alkalmazandó-e vagy sem? a minősítés keretébe tartozik. Ezek szerint a védő semmiségi panaszának a Btk. 303. §-ának alkalmazása miatt, a Bp. 385. §, 2. pontja alapján használt része valójában szintén a vádlott terhére rótt cselekmény minősítése ellen irányul, következéskép a semmiségi panasznak ezt a részét is a vádlott terhére rótt cselekmény minősítése miatt, a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján használt semmiségi panasz keretében kellett elbírálni. (1908 jan. 23. 548. sz.)