Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

Bp. 384. §. 155 lyos testi sértés bűntettében, mig a VI—XI. rendű vádlottak mint bűnsegédek a B. T. K. 306. §-ába ütköző, vagyis más bűncselekményben bűnösök. Az esküdtek határozatának az I—V. rendű vádlottakra vonatkozó része tehát ellenkezik a VI—XI. rendű vádlottakat illetően hozott határozattal, aminek következtében az utóbbiakra, mint bűnsegédekre az anyagi törvény megfelelően nem alkalmazható. Ugyanezen okokból alapos a helyesbitési eljárás megtagadása miatt használt panasz is, mert az esküdtek határozatában nyilvánuló ellentmondás miatt a helyesbitési eljárás megtagadható nem volt . . . (1910. évi május hó 19-én, 3587. sz.) 207/f. Érthetetlen az ítélet, midőn a Btk. 70., 360. §-ban meghatározott bűntett tényálladéki elemeit foglalja magában s az elitélés mégis a Btk. 308. §. alapján történik. A kii'. ítélőtábla, az Ítéletének rendelkező része szerint, vádlottat azért a téttéért, „hogy J. Zs. testét 1904 június 20-án Sz. község utczáján többekkel együtt szándékosan bántalmazta", a Btk. 301, §-ába ütköző s a 308. §. második tétele szerint minősülő többek bántalmazásából eredő halált okozó súlyos testi sértés bűntettében ítélte bűnösnek. Ez a rendelkező rész elsősorban is nem felel meg a Ep. 327. §. második bekezdése a) pontjának, mert abban nincsenek kiemelve a bűncselekmény megkülönböztetésére és a büntetési tétel alkalmazására alapul szolgáló körülmények ugyanis a Btk. 30S. §-a alá eső bűncselekményt az különbözteti meg más bűncselekménytől, s az szolgál a 308. §. második tételében meghatározott büntetés alkalmazásának alapjául, hogy a többek bántalmazásából halál származott s nem tudható ki. hogy a halált okozó súlyos testi sértést ki vagy kik okozták. ítéletének indokolásában a kir. ítélőtábla megállapította, hogy J. Zs. a vádlott bántalmazása folytán a fején sérülést szenvedett; továbbá, hogy a nevezett sértettet ugyanabban az időben a vádlotton kivül mások is, és pedig súlyosan bántalmazták; úgyszintén, hogy a halált okozó fejsérülés e bántalmazások valamelyikének volt a következménye; egyszersmind kijelentette a kir. Ítélőtábla, hogy nem találja ugyan kizártnak, hogy a halálos sérülést a vádlott okozta, de az sincs kizárva, hogy az más egyén által okoztatott. Az Ítélet rendelkező részében megállapított ama tény alapján, hogy vádlott J. Zs. testét többekkel együtt szándékosan bántalmazta, a halálos eredmény tekintetbe vételével, vádlott a Btk. 301. §. és 306. §-a alá eső halált okozó súlyos testi sértés bűntettében, mint a 70. §. szerinti tettestárs lett volna bűnösnek kimondandó; mert ama tény szerint vádlott másokkal együtt ugyan, de elkövette e büntettet megvalósító cselekedetet, amelyből a halál származott; az in-