Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

140 Bp. 384. §. a közvédő a vádlottak mindegyikét nem képviselheti s ennélfogva egyik vádlott részére külön védőt kell kinevezni, mindamellett a T. felebbviteli főtárgyalást ilyen külön védő jelenléte nélkül tartotta meg; ennélfogva a Bp. 384. §-ának 6. pontjában meghatározott s ugyanazon szakasz utolsó bekezdése szerint hivatalból íigyelembe veendő semmiségi ok forog fenn. (907. ápr. 24. 4058. sz.) 191/a. A "Bp. 540. §. második bekezdése, a kir. ítélőtábla által nem alkalmazható; s a kir. ítélőtábla vádlott távollétében büntető ítéletet akkor sem hozhat, ha csak pénzbüntetéssel büntetendő vétséget állapit meg. Gy. J. J. vádlott a Bp. 385. §. 1. a) és c) pontjai A. A. és A. F. vádlottak pedig a Bp. 385. §. 1. c) és 3. pontja alapján jelentettek be semmiségi panaszt. A kir. Guria azonban a bejelentett anyagi semmiségi panaszok megvizsgálását mellőzve, a Bp. 384. §. 6. pontjában foglalt s hivatalból íigyelembe veendő alaki semmiségi ok alapján a kir. Ítélőtábla itéleLét megsemmisítendőnek találta — ugyanis Gy. J. J. vádlott és viszont A. A., valamint a fek bbezésnél fogva A. F. vádlottak között érdekellentét forog fenn, mert a terhükre vád tárgyává tett s a kir Ítélőtábla által valónak is elfogadott bántalmazásra nézve kölcsönösen jogos védelemmel védekeznek s igy, a Bp. 411. §-ára tekintettel, a kir. Ítélőtábla tárgyalásán külön-külön közvédő leendett részükre kirendelendő, a kir. ítélőtábla azonban mind a három vádlott védelmére csak egy közös közvédőt alkalmazott. Továbbá minthogy Gy. J. J. vádlottra nézve a kir. törvényszék általában felmentő Ítéletet hozott, ami ellen a további eljárás folyamán, A. A. mint pótmagánvádló felebbezett, a kir. ítélőtábla a Bp. 423. §-a ötödik bekezdése értelmében csak Gy. J. J. vádlott megjelenése és kihallgatása után lett volna jogosítva a felmentő törvényszéki Ítéletet a vádlott terhére megváltoztatni, a kir. ítélőtábla azonban ettől a reá nézve kötelező eljárástól eltért, mert a tárgyalásra ezt a vádlottat ugyan megidézne, de azt a körülményt, hogy az nem jelent meg s igy ki sem hallgattatott, már figyelembe nem vette, hanem a vádlottat a kir. járásbíróság előtti eljárási szabályokra utalással, elitélte, holott ezen utóbbi eljárási szabályok a kir. ítélőtábla előtti eljárásban nem alkalmazhatók. (G. 1908 május 5. — 3429. sz.) Bp. 384. §. 8. p. 192. Tanúvallomás felolvasása. C: A Bp. 384. §-ának 8. pontjában meghatározott alaki