Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

Bp. 384. §. 139 velük a szakértők nevei nem közöltettek, hogy ők ennek folytán ellenőrző szakértőt meg nem nevezhettek, mert faluhelyen az ily honczolás köztudomású dolog, azt rendesen a kör- és járásorvos mint állandó szakértők teljesitik, de különben is a Bp. 230. §. 1. bekezdése értelmében a felek értesitése nem feltétlenül szükséges, a terheltek pedig a Bp. 228. §-a értelmében csak oly ügyekben kérhetik az ellenőrző szakértő alkalmazását, ahol különös szakértelem kívántatik. A bonczjegyzőkönyv tartalmát, amely az általános kellékeknek s a Bp. 242. §. végbekezdésének, ami jelen esetben irányadó, megfelel, a kir. Ítélőtábla a halál okának megállapítására bizonyítékul annyival inkább elfogadta, mivel azt a vádlottak a vádirat elleni kifogásaikban semmi tekintetben nem kifogásolták. (1906 szeptember 6. 1681.) Bp. 384. §. 6. p. (A C. 1903. febr. 20-án kelt 83. sz. döntvényét, mely szerint a kirendelt védőt az általa helyettesül megbízott ügyvéd vagy a nála alkalmazott ügyvédjelölt is helyettesitheti a főtárgyaláson, lásd az 55. §-nál.) 190. A közvádló jelenléte a tárgyaláson főmagánvád esetén kivtil akkor is kötelező, ha nem képviseli a vádat. C: Minth. a Btk. 260. §-ában meghatározott rágalmazás vétsége nem tartozik ama büntetendő cselekmények közé, melyek a Bp. 41. §-ában fel vannak sorolva s amelyekben a sértett mint főmagánvádló az ügyészségnek a vád képviseletére való előleges felhivása nélkül vádat emelhet, miből nyilvánvaló, hogy a v. újrafelvételi kérelme folytán tartott tárgyalásnál az ügyészségi megbízottnak jelen lenni kellett volna, a felebbviteli tárgyalás pedig a Bp. 552. §-ának 1. bekezdése szerint az ügyész jelenléte nélkül meg nem tartható; minthogy az újrafelvételi ügyben a tárgyalás az ügyészségi megbízott, a felebbviteli tárgyalás pedig az ügyész jelenléte nélkül tartatott meg, az is nyilvánvaló, hogy ebben az ügyben a tárgyalás, illetve a felebbviteli tárgyalás oly egyén jelenléte nélkül tartatott meg, kinek jelenlétét a törvény mellőzhetetlennek nyilvánítja. (1905 szept. 5. 7813.) Lásd még a 11. pontnál az 1493/907. sz. határozatot. 191. Kölcsönös testi sértés esetén külön védő rendelendő. C: Vádlottak között az érdekellenét (kölcsönös testi sértés) nyilvánvaló, mivel mindegyik a másik sérelmére elkövetett cselekménynyel van vádolva s B. vádlott azzal védekezik, hogy a cselekményt jogos védelemben követte el. A T. előtt tehát az az eset forgott fenn, melyben a Bp. 411. §-ának 2. bekezdése szerint