Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

132 Bp. 383—384. §. C: A sértett fél a törvényszék felmentő Ítélete ellen a Bp. 383. §-ának utol. el. bekezdése szerint abban az esetben élhet felebbezéssel, ha a vádló nem felebbezett,, minthogy a törvényszéknek felmentő Ítélete ellen ennek kihirdetésekor az ügyész, mint vádló által bejelentett felebbezést a főügyész visszavonta, e visszavonás folytán pedig a sértett félnek felebbezési joga feléledt és a sértett felek, mihelyt a törvényszéknek végzéséből a közvádló felebbezésének visszavonásáról értesültek, jogok érvényesítése czéljából a törvényszék által meghatározott 8-ik napon, mint törvényes határidőben, a felmentő Ítélet ellen felebbezésüket benyújtották: ez a felebbezés érdemleges eljárás alapjául elfogadandó volt annál inkább, mert az a körülmény, hogy a sértett felek képviselője a törvényszék ítéletét annak kihirdetésekor tudomásul vette, nem azonos az Ítéletben való kifejezett megnyugvással s ilyen nyilatkozat a sértett felek részéről nem tétetett, az Ítélet kihirdetésekor a sértett felek a felebbezéssel élő köz vádlóval szemben a felebbezési jogot törvénynél fogva nem is gyakorolhatták, sőt ennek netáni bejelentése esetén felebbezésük visszautasitíatott volna. (1905. szept. 13. 7278. sz. 182. Főmagánvádló sohasem esik a 383. §. III. 2. a) p.-ja alá. C: Az 1895. évi XLI. t.-czikk 8. és 9. §-aiban körülirt kihágások a Bp. 41. §-a szerint főmagánvácl tárgyát képezik, a vádlott terhére megállapított védjegybitorlás kihágása által jogaiban sértett B. K. tehát a jelen ügyben nem pusztán mint sértett, hanem mint főmagánvádló is szerepelt, ki mindazokat a jogokat vehette igénybe, melyeket a törv. a magánvádló részére biztosit; nevezetesen a Bp. 383. §. III. 1. pontja értelmében a felebbezésnek megszorítás nélkül való használatára is jogosítva volt. Nyilvánvaló ezekből, hogy B. K. főmagánvádlónak az elsőfokú bíróság ítélete ellen a magánjogi igények és a bűnügyi költségek tárgyában közbevetett felebbezése a Bp. 383. §-ának III. 2. pontja, illetve 548. §-ának ötödik bekezdése alapján nem volt viszszautasitható. Mindezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni és a törvénysértést megállapítani kellett. (Je. 1907. október 16. 8072. sz. Bp. 384. §. I. p. 183. Itélőbiróság törvényellenes alakítása. C: A jbg.-nak a v. bűnösségét megállapító ítéletét köz vádló a Btk. 92. §-ának alkalmazása, vádlott pedig az elitélés miatt lelebbezte, ekként jbg. Ítéletének alapjául szolgált ténybeli megállapítások lettek a vádlott részéről megtámadva s ennek daczára a