Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

Bp. 383. §. 131 perorvoslatra való jogosultságát megállapította. Habár ugyanis a Bp. 383. §. II. a) p. és 430. §-a csak vádlottról szólanak, a czég pedig vád alá helyezve nem volt s ellene főtárgyalás nem rendeltetett el, mégis, minthogy a Bp. a „vádlott" kofejezést a 13. §. meghatározásától eltérőleg azokra is alkalmazza, kikre nézve felmentő vagy elitélő határozat hozatott (327. §. 1. bekezdésének 4. pontja), az esküdtbíróság Ítélete pedig a czég ellen marasztaló intézkedést tartalmaz: a marasztaltnak a semmiségi panasz használatára való jogosultságát megállapítani kellett, mert csak így van biztosítva a Bp. 384. §. 11. pontjában foglalt, az eljárás egyik legfontosabb mozzanatát érdeklő semmiségi oknak érvcMyesithetése. (190k jan. 12. 328.) 179. A védő vádlott terhére seiarniségi panaszra nem jogosult. C: Tekintve, hogy védők indítványa, mely szerint a jelen bünper a Btk. 306. §-ában meghatározott halált okozó súlyos testi sértés bűntettének elbírálására illetékes esküdtbirósághoz tétessék át, nyilván vádlottak sérelmére szolgál, amennyiben a Btk. 308. §-a alapján megállapított s többek bántalmazásából oly módon származott halált okozó súlyos testi sértés, hogy ki nem tudható, ki vagy kik okozták azt, csak három évig terjedhető börtönnel és 400 frtig s illetve 800 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, holott a Btk. 306. §-a alapján kimondott halált okozó súlyos testi sértés tiz évig terjedhető fegyházzal büntetendő, a közvédők pedig vádlottaknak általuk képviselt érdekei sérelmével perorvoslat használatára jogosítva nincsenek; végül tekintve, hogy a Tábla főtárgyalásán M. M. vádlott jelen volt s igy a tábla határozata perorvoslat bejelentése czéljából e vádlott védőjének kihirdetendő sem lett volna, az ennek daczára foganatosított kihirdetés pedig a védő semmiségi panasz használatára való jogosultságának megállapítására nem szolgálhat: mindezeknél fogva a bejelentett semmiségi panaszok mint nem jogosultak részéről bejelentett perorvoslatok, a Bp. 437. §-ának 3. bekezdéséhez képest vissza voltak utasitandók. (908. febr.25. 1480. 180. A sértett képviselőjét önálló fölebbezési jog nem illeti meg. C: Minthogy a Bp. 383. §. értelmében sértett képviselőjét ugy mint a vádlott védőjét önálló felebbezési jog meg nem illeti; minthogy a törvényben kizárt felebbezést a Bp. 389. §-a értelmeben már a kir. tsz.-nek vissza kellett volna utasítani, de nem tette, ezt a 401. §. 3. pontja értelmében a kir. ítélőtábla pótolta. (1905. máj. 24. 999. 181. Ha a közvádló felcbbezését visszavonja, a magánvádló ennek közlésétől számitott 8 napon belül felebbezéssel élhet.