Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)

Bp. 363—367. §. 119 szersrrind a vád álláspontját is, a megsemmisi!és alapjául azért nem szolgálhat, nifrt a nem teljes, illetve a tárgyat ki nem merítő fejtegetés esetéről és annak orvoslásáról a B. P. 366. §-a külön rendelkezik; ezeknélfogva az ügyész semmiségi panasza alaptalan. (1909. évi június hó 3-án, 4137. sz.N; 164/a. Megsértette az esküdtbíróság a kérdések feltevésénél a törvény parancsoló rendelkezéseit, mikor a bűncselekménynek a védő által vitatott minősítésének kérdésében már megállapított tényállásra hivatkozva, határozott védekezéssel szemben a bizonyítékoknak mérlegelésével a bűncselekmény tényálladéki elemet tette vizsgálat tárgyává és oly kérdésekben határozott, melyekben a döntést a B. P. 363. §-ában szabályozott jogi útmutatás után a törvény az esküdtek hatáskörébe utalja. (C. 1910 márczius 10. 1697/1910. sz. a.) 164/b. Abban az esetben, ha az elnöki fejtegetésnek jegyzőkönyvbevételét a felek nem kívánták, az ellen kifogást nem tettek: arra vonatkozóan semmiségi panaszszal nem élhetnek. Habár az elnöki fejtegetés helytelensége miatt a semmiségi panaszt a fejtegetés megtörténte után azonnal nem is kell bejelenteni, ez a körülmény nem menti fel a feleket attól, hogy a törvény rendelkezésénél fogva az elnöki fejtegetésnek általuk kifogásolt s a törvénynek meg nem felelő ama részének, amely ellen perorvoslat használata czéloztatik s ekként az felülvizsgálat tárgyát fogná képezni, jegyzőkönyvbe leendő felvételét kívánják. (C. 1910 jan. 25. 440/1910. sz.) Bp. 367. §. 165. A szavazási sorrend megsértése nem semmiségi ok. C: A Curia a Bp. 427. §-ának 1. p.-ban foglalt semmiségi ok fenforgását hivatalból nem állapította meg, mert a Bp. 367. §-ának 1. bekezdésében előirt szavazási sorrend megsértése egyáltalán nem képez semmiségi okot, mert az nem vonható az esküdtszék megalakításának a körébe. Különben is a Bp. 367. §. utolsó bekezdése értelmében az esküdtek a szavazás lefolyását kötelesek titokban tartani. (905 máj. 3. 4234.) 166. A kérdés nem halmozott, ha az esküdteknek módjukban áll mindegyik részre felelni. C: A védő által felhozott az a kifogás, hogy az esküdtek a főkérdésnek halmazatos feltevése által (358. §) megtévesztettek,