Apáthy Jenő (szerk.): A m. kir. legfelsőbb honvéd törvényszék döntvényei. Figyelemmel a cs. és kir. legfelsőbb katonai és a cs. kir. legfelsőbb Landwehr törvényszék gyakorlatára (Budapest, 1918)

33 kérdésben a most vázolt álláspont érvényesíttessék. Minthogy pedig az elsőfokú bírósági ítélet megállapította, hogy vádlott 1915. évi január hó 2-án szökött meg, így a szökés ezzel a nappal elkövetettnek tekintendő, minthogy továbbá a többször említett közzététel csak vádlott megszokásé után, 1915. évi január hó 28-án történt meg, vádlott nem a háború idejére szabott súlyosabb, hanem a béke idejére meghatározott enyhébb büntetési tétel alapján volt elítélendő. Ezek szerint a semmiségi panasz alaptalan lévén, a Kbp. 371. §. 2. bekezdése alapján ennek hely adható nem volt. Jegyzet. Homlokegyenest ellenkező álláspontra helyezkedett ama kérdésben, hogy a szigorúbb büntetési tételek mely naptól kezdve alkalmazhatók a mögöttes országrészben elhelyezett póttesttől való eltávolásra, a L. L. T. 1915. évi július hó 20-án kelt R. 284/15. számú (22. döntvénye) és november hó 3-án kelt R. 634/15. számú határozatában. Eme két elvi jelentőségű határozat szerint, a Kbtk. 89. §-ában említett szigorúbb büntetési tételek úgy szökés, mint önkényű eltávozás esetén, a póttestekhez tartozó személyek ellen is attól /a naptól kezdve 'alkalmazhatók, melyen, a hadvezérnek a Kbtk. 89. §-ának 1. pontjában említett parancsa a hadnakelt seregnél, hadseregparanesban közzé lett téve. Az eset elbírálásánál1 teljesen közömbös, hogy a tettes eltávozásakor, az említett parancs, a hadiakéit sereghez tartozó csapattesteknek, mögöttes országrészben elhelyezett póttesteinél utólag szintén ki lett-e már hirdetve, vagy sem. Igen figyelemreméltó különösen a 22. számú döntvény indokolása, melyben ismerteti, mily szempontok vezérelték a törvényelőkészítő bizottságot a Kbtk. 89. §-ának megalkotásakor. Ezzel kapcsolatosan, a Kbtk. indokolásából idézett részletekkel bizonyítja, hogy a törvény, a szigorúbb büntetési tételek alkalmazhatóságának előfeltételéül egy parancsot említ, és pedig a hadvezér parancsát, mint amelynek az „egybegyűlt" sereg előtt történt kihirdetése irányadó. Fejtegeti, hogy az ..egybegyűlt sereg" és „hadrakelt sereg" nem azonos fogalmak. Előbbi alatt az összes mozgósított és harctéri szolgálatra rendelt csapatok értendők, tekintet nélkül arra, hogy elvonultak-e már a harctérre vagy sem. Miután pedig a póttestek részei az említett csapatoknak, ebből kifolyólag a póttestek szintén az egybegyűlt sereghez 'tartoznak. Ezért irányadó a szigorúbb büntetési tételek alkalmazhatóságára vonatkozólag, a póttestekhez 3