Apáthy Jenő (szerk.): A m. kir. legfelsőbb honvéd törvényszék döntvényei. Figyelemmel a cs. és kir. legfelsőbb katonai és a cs. kir. legfelsőbb Landwehr törvényszék gyakorlatára (Budapest, 1918)

34 beosztottakra is. a. hadvezér szóbanforgó parancsának hadseregparanesihan való közzététek és a hadrakelt seregnél történt kihirdetésének napja. 2. A szigorúbb büntetési tételek alkalmazhatóságára vonatkozólag a L. L. T. egy harmadik, éspedig 1915. évi szeptember hó 27-én kelt R. 815/15. számú határozatában külön 'kiemeli, hogy .azok, a póttestekhez beosztott személyeknek csak oly cselekményei miatt nyerhetnek alkalmazást, melyek a hadrakelt sereg érdekeit közvetlenül érintik, jelesen szökés és önikényű eltávozás esetében. 8. sz. döntvény. (Kelt 1915. évi november hó 5-én, P. 234/15. számú ügyben.) Oly esetekben, amidőn a bíróság vádlott terhére csakis fegyelmi kihágást lát fennforogni, vádlottat a Kbp. 306. §-ának 4. pontjában első helyen felemlített okból, vagyis azon az alapon kell felmentenie a vád alól, hogy a vád alapjául szolgáló tett nem büntetendő cselekmény és egyúttal, a fennforogni látszó fegyelmi kihágás megfenyítését, az arra illetékes parancsnokra kell bíznia. Indokok: Az új eljárásban a bíróság, az illetékes parancsnok idevonatkozó határozata nélkül, nem szüntetheti meg a nyomozó eljárást azon az okon, mert a bűncselekmény fegyelmi úton is elintézhető (Kbp. 230. § végbekezdés és 340. §.) sem nem nyilváníthatja magát illetéktelennek azért, mivel az ügy fegyelmi úton elintézhető (Kbp. 301. §.) viszont, ha csupán fegyelmi kihágást lát fennforogni, büntető ítéletet sem hozhat, mert a katonai büntető jogban (Kbp. 7. §-ának első bekezdése) a fegyelmi kihágásokra büntetés nincs meghatározva és a fegyelmi kihágásokat különben is csak akkor kell a bírósági eljárásba bevonni, ha oly bűncselekményekkel vannak hahnozatban, amelyeket fegyelmi úton megtorolni nem lehet. (Kbp. 2. §-a.) Habár tehát a fegyelmi kihágás is bűncselek-