Apáthy Jenő (szerk.): A m. kir. legfelsőbb honvéd törvényszék döntvényei. Figyelemmel a cs. és kir. legfelsőbb katonai és a cs. kir. legfelsőbb Landwehr törvényszék gyakorlatára (Budapest, 1918)

142 2. bekezdés) ki nem fejtett semmisségi panaszt, a Kbp. 364. §. 1. pontja érteimében, mint meg nem engedettet, a legfelsőbb honvéd törvényszék viszszautasítandónak találta. Arra, hogy a semmisségi panasz zárt ülésben elintéztessék, nem szolgáltatott akadályul az a körülmény, hogy ebben az ügyben, e helyről tett korábbi intézkedéssel már tárgyalás tüzetett ki. Nem képezhetett ez akadályt azért, mert a tárgyalásra kitűzést a Kbp. sehol sem ruházza fel azzal a hatállyal, hogy annak folytán utólag felismert, vagy időközben beállt, a zárt ülést indokoló körülmény dacára, az ügy zárt ülésben már el ne intéztethessék, — és mert továbbá a Kbp. 363. §-ához képest sem a koronaügyészi, sem az előadói indítvány megtétele határidőhöz kötve nincs, tehát az ily indítvány, — miként az a jelen esetben is történt, — joghatályosan, a tárgyalás kitűzése után is megtehető, — és mert végül, az ügyfelek érdekére sem lehet sérelmes, ha oly ügy, amely zárt ülésben egyáltalán elintézhető, a tárgyalás kitűzése dacára, ennek megtartása előtt intéztetik el zárt ülésben. 41. sz. döntvény. (Kelt 1917. évi november hó 6-án a P. 368/17. számú ügyben). A haditörvényszék kellőképen való alakításának kérdéséhez. (Kbp. 358. §:1. pont). * Az x-i hadosztálybíróságnál, elnapolás folytán megtartott uj főtárgyaláson, nem ugyanazok a haditörvényszéki tagok voltak jelen, akik az első főtárgyaláson részt vettek. Az elítélt védője ennek folytán, — ki a haditörvényszék összeállítása ellen, az új főtárgyaláson, kifogást nem emelt — az ítéletet a Kbp. 358. §-ának 1. pontjára alapítottan, azon az okon támadta meg semmisségi panaszszal, hogy a haditörvényszék nem volt kellőképpen alakítva.